Az én városom, és környéke 48.

            Dolgos hétköznapok következtek, és boldog szerelmes éjszakák tették még szebbé még érdekesebbé a házasélet első heteit. Még tartott a tél és minden idejüket arra szentelték , hogy visszaállitsák,hogy  ujra megnyissák az egykor volt kurta kocsmát -  később fogadót -  ami téli a hónapokat változatosabbá tették. Sőt bőviteni akarták , hogy a vásáros vendégeket még jobban eltudják látni , még jobban ott tudják tartani. Mert ezek a vendégek azon túl, hogy fogyasztottak, és költekeztek hireket is hoztak más vidékekről, amihez semmilyen más módon nem juthattak volna, csak ezeken az embereken keresztül.Fontos volt ez mert ebben a faluba olyan ritkán történt valami, hogy már a legkisebb történés is esemény számba ment.Hát még ha valami komolyabb dolog történt.

            Póli világosan emlékezett azokra az időkre amikor nagyszülei, szülei vezették a fogadót, és érdekes emberek fordultak meg benne. Szép legények csapták neki a szelet, pedig még csak alig múlt el tizenötéves, de bimbozó szépsége előre vetitette későbbi valódi nagylányos csinosságát. Nagybajuszos bácsik dicsérték szépségét

           Most hogy nem müködött a fogadó szomorú szemmel nézték ahogy tovább mennek a vásárosok anélkül, hogy megszállni próbálnának. Csak nagy ritkán érdeklődtek , hogy müködik-e még a fogadó és csak azok akik egykor többször megszálltak , de már régen nem jártak errefelé.

            Ezeknek elmondták , hogy még nem , de rövidesen egész télen, éjjel nappal nyitva lesz az ajtó, és boros hordó is lesz állandóan csapra ütve, úgyhogy sem éhezni sem szomjazni nem fog a vendég éppen úgy mint régen, mert uj gazda van a háznál és fiatal leányka is asszonnyá cseperedett - nem is akármilyenné. De ha aludni akarnak annak sincs semmi akadálya ,hiszen a szalmazsákok friss szalmával vannak megtöltve - és azon úgy lehet aludni , hogy nem minden esetben elég a kakasszó , hogy felébredjenek, de olykor még a farkasüvöltésre sem ébrednek fel.

            Kitakaritották az űres szobákat, ki  is meszelték, és Kálmán meg a Sára férje minden régi bútort rendbe tett , úgy annyira , hogy február közepére már minden úgy állt, mint néhány évvel korábban.

            Rendbe tették az istállókat is mert olyan is előfordult , hogy egyszerre tíz tizenöt jószágnak is helyett kellett adni. A pincébe bor is volt és pálinkát is főztek éppen eleget mert jó volt a gyümölcstermés is. És hogy ennivalóban se legyen hiány csirkék, tyúkok, libák és kacsák osztoztak az ennivalóban a hatalmas udvaron. Gondoskodtak arról is hogy ha valaki a zsiros disznóhúst szereti, annak  hiánya miatt se legyen fennakadás, mert a disznóólba mindig akadt éppen levágni való süldő, vagy éppenséggel hizó. Minden volt Póliék házában amire csak szükség lehetett, és boldogan várták a vendégeket akik - ha gyéren is de lassan újrafelfedezték a fogadót és szivesen áltak meg előbb csak egy evésre ivásra , de későbbiekben akár meg is háltak , különösen akkor amikor nagy volt a hideg és farkasok egész közel merészkdetek a falu házaihoz.  Való igaz, ilyen alkalmakkor nem volt ajánlatos tovább hajtani a jószágokat a csillagos égboltú, de nagyon kemény fagyos éjszakákon. Jó helyen is feküdt a ház ,mert nem lehetett  keresztül menni a falun,hogy a Póliék házát, illetve fogadóját ne vették volna észre , külösen most amikor kivül belül ragyogott a tisztaságtól, és szinte  már maga az épület is hivogatta a vendégeket.

          Sok munka volt vele, de minden este boldogan tértek nyugovóra , hogy a nap nem múlt el hiába, mert nagyon sok munkát végeztek el -  és ilyenkor  eluralkodott rajtuk a jól végzett munka öröme. Boldogan bújtak az ágyba, és arra gondoltak , hogy  milyen jó lenne egy gyerek , egy olyan űgyes kislány mit Póli , vagy egy olyan derék fiú , mit amilyen Kálmán. De tudták ők , hogy ha csak gondolnak rá, vagy beszélnek róla attól még nem lesz gyerek, ezért aztán  Póli jobban hozzásimult Kálmánhoz aki azonnal tudta , hogy itt az ideje a szerelemnek, amiből aztán meg is születhet az áhitott gyermek.

          Más nap már a kora déleőtti órákban látogatójuk érkezett. A látogató nem volt más mint Berta aki nem volt a lakodalomban - de fontosnak tartotta , hogy legalább most meglátogassa fiatalokat. Ők szerették a vendégeket nagyon is,  de Bertával kapcsolatban mindig fenntartásaik voltak. Túl sok volt körülötte a  kétely, a titokzatosság, és a megmagyarázhatatlan események.