Az én városom, és környéke38.

           Kedves egybegyültek - nem vagyok a szavak embere , de fontosnak tartom , hogy Póli, és fiam Kálmán eljegyzését bejelentsem, hogy mindenki, aki tudta, és aki nem tudta, tudja meg, hogy ezek a fiatalok nagyon szeretik egymást, és rövidesen  egymáséi lesznek, aminek én , feleségemmel együtt nagyon örülünk.

- Na gyere csak lányom, bujj elő, és te is fiam. Itt van a pár gyűrű, ezt most a két falu szeme láttára húzzátok egy más ujjára.Amig a fiatalok odaérkeztek az apa még elmondta - az itt jelenlévők, és mindenki akit már meghivtak, szeretettel lesznek fogadva az esküvő utáni lakodalmon!

          Póli, bár minden porcikájában kivánta ezt a pillanatot - most amikor leendő apósa elővette a két gyűrűt teljesen elvörösödött, mert most érezte először , hogy az a gyűrű valamire kötelezi őt. Szavakba nem is tudta  kifejezni , csak engedelmesen nyujtotta kezét Kálmánnak, aki pillantok alatt húzta fel Póli újára a pontosan rá illő gyűrűt. Azután ő is ráillesztette a gyűrű párját a Kálmán újjára. Csak néztek egymásra meg a bálozó emberekre egészen addig, ameddig az após jelölt túst nem huzatott, a cigányokkal. Kálmán ebből tudta meg , hogy most megkell csókolja csinos boldog mennyasszonyát. Igaz neki ezt megmondták előre. Póli viszont nem volt beavatva, és ezért egy kicsit idétlenre sikeredett a csók. Ez zavarta egy kicsit , de Kálmán megvigasztalta, hogy nincsen semmi gond - fog az jobban is menni, ha majd nem egy bálozó közösség előtt , hanem , csak úgy maguknak, magukért teljes diszkréció mellett fogják gyakorolni.Való igaz, zavarta a tömeg , de még jobban zavarta a Berta szeme amelyik szinte szikrázott amikor találkozott a Póli tekintetével. 

          Póli  és Kálmán is gyakran nézték a gyürüiket, és szinte érezték a súlyát , annyira szokatlan volt nekik , úgy a gyűrű mint a gyűrű okozta kellemes érzés. Pusztán ennyi volt az ünnepélyesség, utána Póli továbbra is ellátta anyósával együtt a háziasszony szerepét. Kálmán pincérkedett és mindent elkövetett , hgy mindenki a legjobban érezze magát, mert nem szerette volna , hogy szó érje a ház elejét . Az após meg igyekezett mindenki kedvenc nótáját elhúzatni a cigányokkal. Fogyott az étel ital, emelkedett a hangulat és zene is hallgatóról csárdásra váltott. Ekkor aztán felpattantak a párok - mint akit bolha csipett meg és feledve bút , bánatot előbb lassú, majd egyre gyorsuló táncba kezdtek. Ekkor már Póliéknak is volt idejük, egy kis táncra , de a Kálmán szülei is meg mutatták, hogy mit tudnak, mert már úgy ötvenen  túl is alaposan kirázták  a nem létező bolhát a ruháikból.

           Póli , bár nem látta mégis állandó jelleggel magán érezte a Berta tekintetét. Megpróbált nem törödni vele, de mindentől függetlenűl, nem akart elmúlni ez az érzése.Ekkor viszont a táncolók forgatagában feltünt Cika, aki egyenesen Póli felé tartott. De még mielőtt oda ért volna, Póli azt vette észre , hogy Berta szépen a fal mellett távozik, anélkül , hogy bárkitől is elbúcsúzna vagy legalább oda intene a fiataloknak, vagy bárkinek.

Cika oda ballagott Pólihoz, meg ölelte a lányt, és sok boldogságot kivánt neki. Közben megcsodálta a Póli szép gyürüjét- miközben félre vonta, felhivta figyelmét arra, hogy rövidesen lódobogást fog hallani, és ha hallja azt is mondja meg neki , és ha nem akkor is szóljon. De kérdezze meg Kálmánt is hogy hallja- e ő is, vagy sem. Csak ekkor vette észre Póli , hogy Cikán a legszebb ruhája van, amit  évente csak kétszer- háromszor vesz fel.

           Póli azonnal megkereste Kálmánt és elmesélta a Cikától hallottakat. Kálmán megpróbálta elütni a dolgot azzal: buta öregasszonyos beszéd , de megigérte , hogy figyelni fog a külső zajokra.

Póli viszont azt szerette volna megtudni, hogy honnan tudták olyan pontosan a gyűrű méretét. Kálmán gondolkodott egy kicsit , majd mesélni kezdte az egy szerű történetet. Póli és Sára gyerekkoruktól kezdve gyakran hasonlitották magukat egymáshoz. Ez a szokásuk felnőtt korukra is meg maradt. Innen tudta a Sára férje , hogy a Póli újja pontosan olyan vastag mint a Sáráé. Ezért aztán amikor komolyra fordult a dolog Kálmán kölcsönkérte a gyűrűt a Sára férjétől arra az időre ameddig a méretet leveszik. Mert Sára sohasem ment a mezőre gyürüvel , mert anélkül is tudott kapálni és markot szedni.

           Reggelig tartott a szüreti bál, és igyekeztt mindenki jól érezni magát mert ez amolyan főpróbája volt az  elkövetkezendő lakadalomnak.