Az én városom, és környéke 37.  

           Egyre gyakrabban gyülekeztek a sötét felhők az égen, és a hirtelen jött hűvös szelek menthetetlenül sodorták magukkal a megsárgult, barnult, szőlő,  és faleveleket. Itt  volt a szüret ideje, a gazdák terepszemlét tartottak , hogy megnézzék kinek érik hamarabb a szőlője, mert ott kezdik a szüretet. Tudták ők nagyjából, hogy hol kell kezdeni , de egy kis terepszemle arra is jó volt , hgy elbeszélgessenek és meg kóstolják egymás tavalyi pálinkáját borát. Mert az idei szürethez tavalyi bor és pálinka dukált. És mindenkinek maradt  annyija , hogy nem kellett szégyenkeznie senkinek amiatt, hogy  esetleg nem tudja megkinálni szomszédját gazdatársát.

          A szüret kalákába folyt, és akinek a szőlőjét szedték annak volt a feladata, hogy étellel italall elássa a szüretelőket. Pontosan tudták , hogy hány személyre számithatnak, és annak arányába nyakalták le a csirkét tyukot kappant. De arra is vigyáztak , hogy mindig több legyen minta ami elfogy, mert szokás volt a maradékot a falu szegényei között szétosztani.Mert olyan is volt, főleg idős emberek - vagy özvegyen maradt asszonyok, férfiak, mert arra nem volt példa , hogy két özvegy egy férfi és egy nő, osszefogjon, összelakjon. Nem engedte a hitvesi esküjük amit nagyon komolyan vettek, és inkább vállalták a magányt, az egyedüllét minden velejárójával.

           De nem maradt el a szüreti bál sem, ami egyben a mezőgazdasági munkák befejeztének a megünneplése is volt.Ezen mindenki résztvehetett meghivó nélkül is, de a kutya kötelessége volt hozzájárúlni egy - két tyukkal csirkével ,pálinkával borral, liszttel  cukorral. Már aki tehette , aki nem, azt is   az szivesen láttákmert az munkával, tanáccsal járult hozzá a szüreti mulatsághoz.

           Abban az évben a szüreti bált Póliéknál rendezték. Az egykor volt fogadó épülete kellő helyet biztositott a vendégseregnek. Nagy volt a készülődés. Póli meghívta az anyósra menendőt főszakácsnak, leendő apósát "pincemesternek".

Sára és a férje is komoly beosztást kaptak, többek közötta pincéri feladatokat is elkellett, hogy lássák. De részt vettek az ülésrend kialakitásában is mert azért akadtak olyan  személyek, akiket egyáltalán nem lehetett egymás mellé vagy egymással szembe ültetni mert a felszinen nem látszó , de  régi sérelmeket hordozó emberek az ital hatására  felszinre hozták létező vagy vélt fájdalmaikat.Ezeknek  a kimenetele beláthatatlan volt.De voltak olyan asszonyok is, akiknek néhány pohárka erős, elég volt ahhoz , hogy felidézzék az éppen jelenlévő régi szerelmüket és emiatt, hajlandóak lettek volna egy időre elfeledkezni a jelenlegi párjukról. Nem volt ez általános , de létező jelenség volt, amire a szervezőknek  illett odafigyelni.

           Kálmán és szülei egy nagy titkot hordoztak, amiről négyőjükön kívűl senki  sem tudott. Még Póli sem pedig ő érintett volt a dologban. A negyedik személy Sárának a férje volt aki  szintén hozzájárult a meglepetés létrejöttében. Hogy az mi volt az rövidesen kifog derülni , de most hogy a pálinka már erősen csipte a szüretelők belső részét és akonyha felől pikáns illatok terjengtek, kénytelenek voltak a  vacsorával foglalkozni. Jöttek is a leveses tálak gözölgő levessel, aztán a sültek,  meg a töltött káposzta, és a finomabbnál finomabb sütemények, hogy a különböző borokról ne is beszéljünk.

           Elkezdődtek a birálatok is az asszonyok, a tésztákat méltatták

vagy éppen ócsárolták , oda figyelve , hogy a tészta készitője  - ne legyen a közelbe, hogy ne hallhassa a véleményt. Pedig a végén lehetett megállapitani , hogy melyik volt a legjobb és melyik a kevésbé kellendő. Mert ami jó volt, abból nem maradt semmi, ami meg nem volt  az, az ott maradt az asztalon

 A férfiak összintébbek voltak mert nyiltan kimondták ha egy bor nem izlett, sőt azt is megmondták , hogy miért, hogy mi a baj vele. De meg nem sértették volna egymást, ezért aztán azt is megitták.

Póli meg Sára is állandó mozgásban voltak - Kálmán is csak ritkán látta szerelmét , pedig ő tudta , hogy még ma este nagy meglepetésben lesz része.

          A cigányok már a vacsora kezdete óta huzták a szebbnál szebb hallgatókat, de alig várták , hogy a szüretelők befejezzék a vacsorát , hogy ők is asztalhoz ülhessenek, és megtölthessék gyomrukat mindenféle finomsággal mert - bár három-négy faluba is eljártak múzsikálni, mégis nagyon ritkán adatott meg nekik, hogy alaposan megtöltsék gyomrukat. Ide viszont nagyon szerettek jönni mert itt nem sajnálták tőlük az ennivalót , sőt még haza is küldtek velük a rajkóknak. Mert ők már akkor is muzsikáltak amikor méga fogadó müködött.

          Amikor a cigányok is megvacsoráztak Kálmán édesapja állt a banda élére , és fontos bejelenetést tett!