Az én városom, és környéke 36.

           Szoritott az idő, ezért egyre több helyre kellett ellátogatni és a meghivásokat megejteni. Már felboritották a fontossági sorrendet, már a rokoni kapcsolatok elsőbbségi jogát sem tartották be, hanem szinte háztól a legközelebbi házhoz mentek, és igyekeztek minél kevesebb időt tölteni egyes helyeken. Ebből néhol sértődés is történt mert a közelebbi rokonok, keveselték azt az időt amit a fiatalok az ő meghívásukra szánt. De ezt kilehetett magyarázni az esküvő közelségével.

           Ezen a vasárnap délutánon a biróékat vették tervbe , hogy meglátogasák, és meghivják a lakadalomba. Ettől a látogatástól egy kicsit féltek is a biró anyja miatt, és csak remélték, hogyBerta néni  nem leszz otthon. Volt is egy kis szerencséjük is , mert éppen nem volt otthon, így aztán egy legalább egy félórát tudtak beszélgetni a biróval és feleségével , aházasélet gondjairól buktatóiról , sőt még arról is beszélgettek - persze mikor csak ketten maradtak a birónéval, hogyan kell bánni az anyóssal , hogyha jót akar az ember. A biróné elmesélte , hogy nem hiába beszél a falu, mert az anyósa valóban tud valamit  boszorkánykodást , és tud ártani is használni is.Bár ő inkább azt tapasztalja, inkább árt. Persze csak úgy családon kivűl, mert a családban - hogy jó órában szóljon -  inkább jót tesz, mint rosszat.

           Csaka Cikával bajlódik állandóan, pedig az nem tett senki ellen semmi rosszat. Beszélni beszéltek az asszonyok , de az csak üres szócséplés volt bizonyitékot sohasem tudtak felhozni ellene. Az viszont igaz, hogy Berta fél Cikától , és azt gyenge pillanataiban be is vallja.

           Aztán másra terelődött szó, mert haza érkezett Berta - üdvözölte a fiatalokat, és máris átvette a szót.

- Aztán mikor lenne az a az esküvő lányom

- Hát úgy szüret után szeretnénk, ha az Isten is úgy akarja.

- Az jó, mert bolond ember az aki tavasszal nősül , vagy megy férjhez amikor semmi sincs, úgy kell azt késő ősszel télen, amikor van bor meg vágott disznó - hogy arról he is beszéljek , hogy télen jobban összebújnak a fiatalok , de m,éga nem fiatalok is. De erről jut eszembe, már ha férjhez mégy, akkor újra megnyithatnátok az édesapád kocsmáját , van itt inni szeretó ember elég, de ha nincs jönneka vásárosok , és azok aztán nem sajnálják a pénzt az ívásra meg az evésre.De emlékszem amikor még müködött - de te is kell emlékezz, igaz kicsi lány voltál még - én is el - el jártam a drága jó urammal, és olyan mulatságokat csaptunk, mert farsang idején a harmadik faluból hozzatta el édesapád a cigányokat, azok meg addig húzták a szebbnél szebb nótákat, ameddig a mulatozó nép egytől egyig ki nem dőlt.És meg kell adni, hogy az a boszorkány Cika olyan szépen énekelt , hogy a falu másik végébe is halloták. Nem is lett volna vele nekemsemmi bajom , de még az urammal is kikezdett. Jajj, mesélhetnék én azokról az időkről, de hát az már a kutyát sem érdekli.

- Meséljen csak Berta néni  - engem érdekelne az ilyen dolgok!

- Nem, most nem mesélek , talán majd máskor , most csak az jutott eszembe, hogy a fogadót újra kéne nyitni, ha már nem leszel egyedül. Jó volt az falunak, jól ellehetett benne beszélgetni, mert eljárt oda még az is akinek, hordószámra állt a bor a pincéjébe. Azt mondták, hogy nálatok még a gyengébb bor is jobban esett , mert apádnak , meg anyádnak , minden kihez volt egy - két jó szava. Való igaz, nagyon jó emberek voltak, nem is tudom , hogy miért vette ela jóisten olyan hamar őket. De gyanitom , hogy Cikának is benne volt a keze,meg a varázsigéje mert az egy igazi boszorkány. Egyszer talán majd mesélek neked még egyebet is. Nem is tudom mostanában , olyan rossz álmaim vannak ezzel a te  Kálmánoddal kapcsolataban.

- MIket álmodott mondja már Berta néni?

- Oh , nem mondok én semmit , mert az csak egy  buta vénasszony rémálmai , amikor este teleeszi magát, és nem tud jól aludni. Nincs annak semmi jelentősége!- zárta le a beszélgetést Berta , mert visszaérkeztek a férfiak.

- Aztán elvárjuk az esküvőnkre lakodalmunkra, az egész családot - mondta még Póli, és készülődni kezdtek haza felé , mert nagyon elszaladta az idő. Útközben haza felé Póli megemlitette a fogadó ujranyitásának lehetőségét. Kálmán csak hümögött, de  örült is neki egy kicsit, hanem annyi kikötése volt,hogy csak kizárólag télen müködtetik majd , mert  földművelő embernek csak olyankor van ideje iszogatni.