Amatőr Írók Klubja

Amatőr Írók Klubja hírei

A Wintory-kastély legendája 6.

Az éjszaka folyamán hatalmas vihar csapott le a kastélyra. Szakadt az eső, a szél borzalmas erővel fújt, a hőmérséklet pedig a nulla fokot ostromolta. Ebben az időben igencsak félelmetessé válik a nappal oly barátságos hajlékom. Ahogy az eső kopog az ablakon, az olyan mintha valaki a körmeivel kapargatná az üveget és a keretet. Ahogy a szél végigsüvít a tisztáson és megtalálja a réseket a tetőn, ahogy végighalad a felső szinten, az hátborzongató. A szél süvítése néha olyan érzéseket keltett bennem, mintha a folyosón, sőt még a falakban is mászkálna valami. Mikor az ember nem tud aludni és az éjszaka sötétjében ilyeneket hall könnyedén alakul át a fejében a békés otthon képe egy sokkal veszedelmesebb, ismeretlen hellyé, melyben kiszolgáltatva és egyedül érzi magát.

Az éjjel keveset aludtam és korán keltem. Mire a nap felkelt a vihar is elmúlt és a kastély is elcsöndesedett. Reggeli közben megkérdeztem Allant, hogy őt nem zavarta-e a vihar és a folyamatos motoszkálás a falak mögül. Erre az egyszerű válasza az volt, hogy ő szinte átaludta az egész éjszakát. Valamint azt, hogy ezek a zajok szerinte nem a vihartól vannak. Emlékei alapján úgy gondolja, hogy azokat a zajokat, amiket én hallottam, azokat már régóta lehet hallani a kastélyban és nemcsak vihar idején. Úgy véli, hogy az épület öreg kora miatt ezek a neszek természetesek.

De az is lehet, hogy az átok miatt vannak…

2002. november 20. (8:02)

Fort William

Címkék: legenda misztikum rövid olvasmány