A mi utcánk 61.

          Nagyné egyre jobban elnehezedett, már a járás is nehezére esett, és egyre kevesebbet tudott résztvenni a mindennapi munkából.Mindezek ellenére, amit tudott azt mind elvégezte, és estére  hullafáradtan esett be az ágyba.

          Sálikó levelet írt anyjának és a testvérének , amibe közölte , hogy gyereket várnak-- nem is egyet , hanem kettőt, vagyis egy ikerpárt.Aztán részletesen leirta , hogyan jutott el Ánjához, milyen kálváriát csinált végig , de most már minden rendben van, és nagyon boldogok, hogy rövidesen megszületnek a gyermekek.

          A kert-- Sálikó emlékei szerint-- nagyon szép volt az elmúlt tavaszon és nyáron, pedig akkor még Nagyné egyedül dolgozta meg.Igaz, hogy nagy ritkán ő is segitett, és most arra törekedett, hogy a kert  legalább olyan szép legyen mint az elmúlt években,mert nem tudta volna elviselni , hogy  az Ánja távolmaradása miatt bármi rosszelőjelű  változás mutatkozna a kertben. Ezért nagyon sokat dolgozott, télen fát, és szőlőt metszett tavasszal magokat vetett, április májusban meg palántázott. Közben tehenet fejt piacozott, és minden dolgot ellátott, amit addig Ánja egyedül végzett el. el.Közbe azt is megtapasztalta , hogy mennyire nehéz egyedül egy nőnek egy asszonynak, és alig   hitte el , hogy mindezt Ánja az elmúlt években egyedül végezte el. Ánja meg amikor kisétált a házból  örömmel nézegette a virágokat,  a lila meg a fehérvirágú orgonafát az udvaron, és a sokszínú tulipánokat a kertben.Ekkor érezte igazán , hogy révbe jutott, és már alig várta , hogy megszülessenek a babái, hogy ő is újra munkába állhasson Sálikó oldalán.

        Mészáros néni-- nem hiszem , hogy  bármiféle statisztikát vezetett,vagy irásban rögzitette volna a várandós asszonyok állapotát,  de az biztos , hogy szinte mindig tudta , hogy mikor , hova kell mennie , hol várhatók problémák , s hol jött el a szülés ideje.Pedig mostanában elég sok dolga akadt mert a béke, és szabadság érzete, hangulata, arra ösztönözte az embereket , hogy éljék megszokott emberi életüket és ne zárkózzanak el a gyerekszüléstől sem.

        Egyébként,Mészáros nénit mások is megkeresték,  nemcsak azok akik gyereket vártak , vagy akartak , hanem azok is akik egyéltalán nem akartak, vagy súlyosabb esetben, nem attól fogant a gyerek akitől illett volna.Mészáros néni ílyenkor alaposan kikérdezte az asszonyokat ,és nem csak kiváncsiságból, hanem azért is, hogy  megtudja, hogy a gyerek milyen okból kifolyólag nem kivánatos.Mert hát ílyen is akadt. Ő, nem volt ugyan pletykás, de adott esetben elejtett egy néhány szót az asszonyok között, ami aztán egész más formában köszönt vissza az érintett személynek, minekutána néhány asszonyi szájon, és fantázián átszürődött.

        A bába asszony  már igen idős volt, de ez egyáltalán nem vevődött észre sem a szakmai tudásán sem a mozgásán, úgy vonult végig az utcán -- különösen, ha szülést ment levezetni , hogy az őt kisérő apajelölt alig tudta követni. Mészáros néni, annak előtte apáca volt, a kórházban járt praktizálni és ott tanulta meg a bába mesterséget , jónevű orvosoktól és szülésznőktől. Ám amikor feloszlatták az irgalmas  rendet, a papokat és apácákat kiköltöztették az épületből-- akarva akaratlanul kénytelen volt önállósitani magát, mert valamiből meg is kellett élni. Na persze, majd el felejtettem , hogy a kórházból is kitessékelték  őket. De lehet , hogy nem ez a legmegfelelőbb szó, hogy kitessékelték-- hanem inkább az, hogy kirúgták,és többet nem engedték őt még a kórház közelébe sem.De ő, annak utána is éppen olyan lekiismeretesen végezte a felelőségteljes hivatását mint annak előtte. Mert ő úgy tanulta , úgy tudta és abból ő nem engedett-- az asszonyok és apák legnagyobb megelégedésére.Neki még  arra is gondja  volt, hogy kiképezze az apákat arra az esetre  , hogy ha elment  a magzatviz akkor meleg lakással és meleg vizzel várják a bábát-- mert arra van szükség elsősorban a szülésnél , a gyermek és az anya érdekében.

          Legutóbb amikor Nagynénál járt, és vizsgálatot folytatott le, azt mondta , hogy a jövő héten is jön, de akkor már úgy , hogy világra segitse a gyemekeket.És akkor lett ám nagy öröm Nagyéknál, de az egész pillanatokon belül félelemmé szelidült, mert még egyiküknek sem volt része ilyesmiben, és el sem tudták képzelni annak lefolyását. Egyet tudtak , de azt nagyon , hogy kellenek azok gyerekek, már ha a Jóisten is így akarta,és  akkor  ők minden tőlük telhetőt megtesznek , hogy azok a gyerekek , erőben egészségben , hitben nőjenek fel.