A mi utcánk 2.

             Ezekre a dolgokra , még valószínű visszatérünk, de azért eljött az ideje , hogy tisztázzam a cim eredetét. A dolog egyszerű, mert hiába  lakom már negyvenkét esztendeje , ugyanazon a helyen, az előző huszonhatot 

több helyen abszolváltam. Most így utólag belegondolva az utcák neveire enyhe röhögőgörcs környékez, hogy miért azt  mindjárt megtudjuk , ha felsorolom az utcák nevét. A Toldi utcán születtem, onnan a Hortobágy utcára, aztán a Petöfi utcára költöztünk. Utána jött  József főherceg utca, ahonnan a Kölcsey utcára költöztem. Az előbbiekből kitünik, hogy ezek az utcák magyar nevet viseltek , és magyarok is lakták őket.Nem mintha  valakit is érdekelne , de én fontosnak tartom megjegyezni , hogy ezek közűl már csak egy utca van,  amelyik a régi nevét viseli, és az a Petőfi utca, de az bővült, mert régen az utcasarokra csak az volt kiirva, hogy Petőfi, most meg teljes nevén Petőfi Sándor utca. A többi meg olyan neveket kapott, hogy szegény édesanyám nem igen tudná kimondani-- ha élne.

             A mi utcánk, amelyiken most lakom, magán viseli az utólsó kétszáz év minden impérium váltását-- már úgy a nevében. A múlt század elején még Kölcsey utcának hivták, de ezerkilencszáz húsz után, nem tudta az új impérium kimondani ezt a nevet és azonnal átkeresztelte Decebálnak. Az akkori keresztszülők már nem élnek, de az utca áll,  de lakosai alaposan kicserélődtek.

Igaz, hogy nagyrészűk már az államnyelvét beszéli. Az akkori keresztszülők az a utca nevét véglegesnek szánták , de ez a tippjük, szándékuk nem jött be. Ezt megis értem , mert nekem sem  jön be a tippen a totón. Mert ha bejönne, akkor most valamelyik tenger vizében áztatnám a tyúkszememet és nem holmi utcanevekkel foglalkoznék. Szóval a keresztapák úgy "45 táján, behódoltak nagy barátunknak a Szovjetuniónak( csak még vagy harminc év és ezt is   megkellesz magyarázni , hogy az mi volt) akiknek a javaslatára az ország egykét városát a Szovjetunió nagy vezéreiről illett, kellett, parancsszóra elkeresztelni-- persze pap nélkül. Sok keresztelő volt akkoriban. Igy lett Sztalinváros , Leninváros, és egyebek. És ha már voltak ílyen nevű városok, akkor azokban-- és nemcsak  azokban-- utcanév keresztelőket tartottak újfent. Igy kapta nevét a mi utcánk a szovjet- kommunista  keresztségben  a Puskin nevet. Na ezen ki nevet? Ez a név sokáig tartott volna, ha Sztalin Jóska " ötvenhárom tavaszán-- éppen ibolyanyiláskor-- be nem adja kulcsot. De beadta-- szerintem  a saját népe átka fogott rajta, azért a sok millió emberért, akiknek a háború alatt, házat földet igért, és a győztes háború után ,meg Szibériába küldte őket-- aminek egyetlen előnye az volt , hogy nem szükségeltetett hütőgép, és olcsó volt a vodka.

           Az utcánk  a nagy szovjet orosz iróról Puskinról kapta az immár nem tudom  hányadik nevét, de nem mindenki olvasta el az utcanév táblát és volt aki csak úgy hangzás után jegyzete meg,  és egy kis változtatást is alkalmazott a neven. Azok  csak egyszerüen Kuss kinak becézték az  utca nevét. Apám meg magyarázta, hogy ennek a névnak a magyar változata az, aminek hangzik,  és az oroszoknak szól.

           A kedves olvasó nem fogja elhinni , hogy városunkban  Roosewelt nevű utca is volt-- egyidőben, Puskinnal. És ez amit nem tudok megérteni , hogy türte meg Sztálin, hogy  alig kétszázméterre Puskintól , egy Roosewelt nevű utca legyen. Vagy mit szólt ehhez  Roosewelt? Azt hiszem semmit, mert amerikaiak nem jártak itt, még akkor sem amikor  szükség lett volna rájuk, és amikor igérték hogy jönnek . Azt hiszem azért mert túl messze volt nekik. Vagy inkább azért mert fogalmuk sem volt, hogy mi történik Közép-európa apró népeivel.

          A Roosewelt utcán volt a törvényszék, mindjárt az utca sarkán, és az épület hátsó részébe a börtön. Praktikus megoldás volt  , már csak azért is, hogy megkönnyitsék az elitéltek életét, hogy  a kiszabott tiz-húsz év mellé még messze kelljen gyalogolni szegényeknek-- vagy szállitani őket.

         Naponta többször fordúlt a rabszállitó fekete autó, és nem köztörvényes  tyúktolvajokat hozott.