(Tudom, nem lehetek győztes. De annyira megtetszett ez a téma is, hogy tiszteletből szeretnék játszani. Azért remélem, tetszeni fog!)

Szóval ezt hívják élményvonatnak. Egy régi Watt-féle gőzös. Az ablakpárkány tiszta szálka, a kerekeknek sem esne rosszul a balzsamozás. A lankákon járok; pöfékelünk, csikorgunk, de azért haladunk.

És igen, már látom az első fényt: a hegyen vagyunk. Balra szanatórium, jobbra klinika. Mi? De hisz az ott anyu! Engem tesz tisztába. Szia anyu! Na, nézd már, hogy ki voltam vörösödve. Ilyen gömb formájú lettem volna? Nem is emlékeztem rá. Hmm... Furcsa. Ejnye! Már megint egy alagút. De ez most már koromsötét...

Tyű, a mindenit, hogy ezen a hegyen ennyi minden elfér! Heh, a suli udvarán a tömeg engem néz. Na ja...gyenge volt akkor még az idegzetem, nem bírtam a szekálást. A menza néni meg megint rakott karfiolt főz. Már a gondolattól is hányingerem van, ahogy bekapom!

Hű! Ekkora hajtűkanyart azért finomabban is bevehetnénk, ember! Most mi ez? Na...Párizs. Örvendetes végre valami egzotikum is, de miért vagyok itt? Még sosem jártam Párizsban! Tyű! Ott van a szőke lány, akinek azt a sok szép verset írtam! Nagy volt ám az ára, de kicsi volt az esély...Ejj...na, sebaj. Mi van még itt; bagett, vörös malon, öreg hölgy, francia smárolás... Jézusom, de gusztustalan! Amúgy most nem volt alagút, csak ez a dermesztő kanyar. Tiszta hülyeség. Bonjour, csokrétás kisasszony! A legszebbikből dobjon egyet. Az, pont az, jó is lesz! Dobja! Dobja már! Hopp! Ah, hál' Istennek, hogy megvan. Hova tegyem? Ide, a mellzsebembe. Így, itt jó lesz!

Na, kopog már az a sznob kalauz. Tessen csak jönni. Na, tehát akkor itt a jegy, és itt van hozzá a diákigazolvány. Hogy mondja? Mi?!! Nem tudja, meddig fizettem ki a jegyet? Hát a végállóig! Mi az, hogy a másodosztálynak messzebbre szól a végálló? Ennek a hegynek egy ponton van a vége mindenki számára, nem? Egyértelmű! Na, tudja mit? Menjünk, ameddig kell, majd szóljon, ha leszállhatok. De addig nem fizetek semmit!

Végre újra csend van... Na, most meg leszállt a komplett első osztály a Big Ben előtt. Fél hét van. Szép nagy kacsói vannak annak az órának. Tetszik! Nini! Csak nem az én tündérkém száll fel? Jaj, drágaságom, úgyis tudtam, hogy titokban szeretsz. Jaj, gyere, csókolj meg! Látom, hogy akarod...ugye akarsz engem, cicamica?

Várj egy kicsit, épp most álltunk meg. Cardiffben, ha jól látom. Na, mi van? Mit kopogtok, kislurkók? Beckett nem itt lakik, ne tőlem kérjetek autogramot. Pfű, na, üsse kavics; tessék. Kinek lesz? Tátjána? Hogy betűzik? Aha... Parancsolj! Sziasztok! Jó utat hazafelé!

Na, hol is tartottunk, cicuskám? Jaj, de imádnivaló vagy. A nyálad íze egyszerűen lebilincselő! Dorombolsz? Dorombol az én kicsi kincsem? Hű, de rossz kislány valaki...

Áhh! Hát ez mennyei volt! na, most...most azt hiszem, egy kicsit elfáradtam. Nem akarok semmit, csak a kezedet fogni, élvezni az együttlétet...és élni. Ameddig csak lehet. Tyű, odanézz! Mekkora hógolyócsata megy ott. Hol vagyunk? Elnézést! Te, ott a skót sipkában; hol vagyunk? San Francisco? Á, már látom a Goldengate-hidat. Köszi! Ja, hogy közbe már karácsony lett? Szuper, és kapunk ajándékot? Ja, hogy most rögtön a kezünkbe is adják. Micsoda megtiszteltetés! Köszönöm szépen. Heh, nézd már, egy távcső. De aranyos! Te mit kaptál? Bizsu? Szép.

Na, mi az, kicsi szívem? Téged is megdobtak hógolyóval? Hékás, de hisz ez...őszül a hajad. Ó, Istenem...miért vagy ilyen halálsápadt? Orvost! Orvost! A párom rosszul van. Maradj velem, hallod? Nem lesz semmi baj...

...már megint maga az? Most mit csináljak? Elment. Meddig kell még utaznom? Mi?! Hogy én leszek az új masiniszta? Hát...Aú! De nehéz felállni...Ehh. Tudja, a derekam már nem a régi. Ó, látom van magánál sminkkészlet. A tükörkéjét elkérhetem? Jesszusom, micsoda borostám van! A szarkalábak is csak mélyülnek...áh, sebaj. Na, szóval, hol is van az a vezetőfülke?...