Az előző rész linkje: http://amatorirokklubja.network.hu/blog/amator-irok-klubja-hirei/utopia-3-resz#n_blogpostcomments

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A rúd nem fémből volt, szerves anyag alkotta. A sugárzás pedig nem csapda, védelmi mechanizmus volt. A tárgy egy erős rádiójelet is kibocsátott magából.

     Halk, surrogó hang, és a zipzáros ajtón Mr. Honito lép be. Az öregemberen most nem a tőle megszokott sötét zakót viselte, hanem egy fehér, laboratóriumi köntöst, mögötte pedig két izgatott, fiatal tudós, akik hadarva magyaráztak valamit.

 - Üdv Curable! A kollegái valami rendkívül különöset találtak. – dörmögte.

 - Érdeklődve várom. – dünnyögte.

Egymást rendszeresen félbeszakítva bele is kezdték mondandójukba.

 - Tőlünk délre életjeleket fogtunk.

 - Méghozzá rengeteget.

 - Állatok?

 - Nem, humanoid létforma. Ez civilizációra, vagy majmokra utal.

  - Rendben, talán érdemes megnézni. – szólt közbe Honito. – A PH2 és PH1 nézzenek utána! Most lehetőleg legyenek sokkal elővigyázatosabbak!

Miután kiosztotta a parancsait, kíséretével együtt halkan távozott.

                                                *         *         *

- Nem hiszem el, hogy egy hamarosan egy nyáladzó hülye leszek és képesek dolgozni küldeni. – zsörtölődött Christian.

 - Miért? Elképzelhető, hogy olyan dolgot találunk, amiért megkapod végre a Nobeledet. – morogta Cammon.

 - No és mi haszna van abból egy halottnak? – dünnyögte lehangoltan.

 - Skacok, egy életjel tőlünk 100 méterre.  – szólt Raid.

Errefelé nagyon sűrű volt a növényzet, nem lehetett messzire ellátni. Az rengeteg valahogy a legkevésbé sem volt különös. Mindenütt cserjék, bükkök, avar, szakasztott, mint egy földi erdő. Pontosabban, mint egy növénypark, mert a szabadban sajnos már nem élt meg növény.

Miközben a PH1 csapata gyengélkedett, a 2-es kijelölte a béta bázis helyszínét, itt tartózkodott az expedíció nagy része.

 - Cammon, a jel a kolónia irányába távolodik – jelentette John.

 - Rendben, követjük.  – válaszolt.

 - Közeledő életjelek, Joe! A kolónia felől jönnek.

 - Állj!

A katonák felrántották lézerkarabélyaikat és tüzelésre készen a közeledő jelek felé tartották. Avarrecsegés, majd egy csapat fegyveres lépett ki az alacsony cserjék rejtekéből .Határozottan  emberek voltak. Egyenruhájuk a 21. század első felében használtra emlékeztetett. Az egyik katona – valószínűleg tiszt lehetett - szólalt meg először.

 - Már vártunk magukra – nyújtott kezet – üdv a föld bolygón!