Katey:

Dizonpuncsot gyorsan hajtjuk,

csokit törlünk arcocskánkról.

Aztán megyünk enni vacsit,

a sok borda illatozik.

Körbeülünk, örvendezünk,

nem beszél a mi ételünk.

Két pofára tömjük gyorsan,

rophassuk mi végre nyomban.

A vacsorát betermeljük,

asztalokat félre tesszük.

Pokol tüzét felhevítjük,

pokol táncunk meg is kezdjük.

Szilviről a láncok hullnak,

szép kis szárnya majd felgyullad.

Na de az sem okoz gondot,

ráöntjük a tiszta puncsot.

Körebe-körbe rázzuk magunk,

nőhöz itt most csak férfi nyúl.

Minden lánynak derekára,

ráfonódik egy árny karja.

Szilvit látom, nagyon hőzöng,

nem kell neki árnyas ördög.

Inkább lenne angyalával,

pihe puha kis ágyában.

Megfordul és félre vonul,

de egy lovag ejti rabul.

Az akit már látott máma,

vissza viszi őt a táncba.

Szilvi vígan tart ő vele,

én csak kerekítem szemem.

Aztán lehull lepel róla,

Williem az, Szilvi ura.

Mosolyodok, körbe lesek,

Borit lesem, táncol szépen.

Nem is szép az, nagyon szexi,

lesi őt egy rakat férfi.

Aztán előbukkan Eszti,

Bori mellett rázni kezdi.

Én sem hagyhatom ki ezt most,

velük én is bátran ropom.

Ég a pokol, szól a zene,

aki itt van kómás feje.

Mert az a sok Dizonos puncs,

megdobta a hangulatot.

Vibrál, szikrázik a világ,

tombol itten minden király.

Árnyak, lányok, kis angyalok,

majd leszakad az otthonom.

Órák telnek, jó a buli,

ropja folyton ez a Bori.

Én nem bírom, pihennem kell,

elbújok egy szűk veremben.

De én innen mindent látok,

azt is, hogy itt van a Sámon.

Mellette meg férjem talpal,

el sem hiszem, hogy itt vannak.

Eszti rögvest letámadja,

férjemet a falhoz vágja.

Azt kezébe nyom egy puncsot,

nem egy kortyot, hanem hordót.

Felém mutat vigyorogva,

aztán viszi férjét táncba.

Neki is ad kupicával,

aztán megint, hordócskával.

Férjem közben felém vágtat,

rejtekemen rámtalálhat.

Leül mellém, megsimogat,

Dizontól a feje zúghat.

Na de nem baj, rámosolygok,

felém hajol, hogy megcsókol.

De figyelmünk kalandozik,

egy angyallány Styx-be bukik.

A tömeg meg nem is látja,

a pokol most nagyon kába.

Futunk mi most jó urammal,

kiszedjük őt azon nyomban.

De mi oda nem is kellünk,

révész megtette a tervünk.

Ölbe veszi az angyalkát,

s arcára egy csókot nyomkál.

Kigúvad nekem a szemem,

én ezt mostan el nem hiszem.

A révész az angyal csóktól,

fiatalodik mint egy kis bortól.

De nem is, én rosszul látok,

megváltozott a barátom.

Az a fene úgy megszépült,

elájulna minden lényünk.

Azt hiszem, hogy új révész kell,

mert ez többet ide nem kell.

Szerelmes a fene gyerek,

legyen boldog és kegyelmes.

Uram megfogja a kezem,

s hálószobájába vezet.

Ott meg az a fene kutya,

igazak álmát alussza.

Sebaj, nekem is van ágyam,

arra megyünk víg lábakkal.

De az meg be van zárva,

ellopta egy tüzes párka.

Sátán férjem remegni kezd,

aztán szépen le is ereszt.

Lebiggyeszti szexi száját,

nem láttam még olyan drágát.

De ez sem tarthat sokáig,

elborul a férfi pánik.

Borin százan összevesznek,

ki tesz itt most egy kis rendet?

Borit gyorsan elragadom,

menedékbe elbújtatom.

Közbe előszedem Szilvit,

altatóbort küldött Viki.

Szilvi nem rest, szárnyra is kap,

lázongókra abból loccsant.

Aztán visszaszáll párjához,

lassan nyugszik meg város.

Közben Eszti előkerül,

fejét fogja majd megkergül.

Nem érti, hogy itt mi történt,

felrobbant egy újabb töltény?

Eszti:

Azt hittem, ha nincsen bomba,

bulink nem lesz szétrombolva.

Na de sebaj, egykettőre

rendet tesz a jókedv őre!

Megoldjuk a gondot nyomban, 

kidobálom mindet, sorban.

Férfinépnek nincs itt helye,

lelépniük épp ideje!

Nézzétek csak, hogy repülnek,

ajtón kívül penderülnek.

Bori mostmár megmenekül,

a díványon ki is terül.

Probléma már csak egy maradt,

hogy tegyem ki férjuramat.

Megbántani nem akarom,

így hát cselhez folyamodom:

"Drága párom, édes Sámon,

nézd már, folt lett szép ruhámon!

Bulizni így hogyan lehet?

Mindjárt a folyónak megyek!"

Úgy megrémült szegény feje,

el is zöldült rögtön bele.

Megnyugtattam, segíthet ám,

hozza gyorsan másik ruhám.

Azt a szoknyám kértem szépen,

ami ott lóg a szekrényben.

Régi barlangunkban maradt,

a kínai Nagy Fal alatt. 

Tudta jól, én nem viccelek,

ha nem segít, hisztis leszek!

Szélsebesen elpályázott,

ez könnyen ment, nemde lányok?

Hanem mostmár Szilvi figyelj,

Williamnek is menni kell.

Sátánunk sem maradhat itt,

ki látott már íly csajbulit?

Amikor majd én szervezem,

azt egy olyan helyen teszem,

ahol nem kerülünk zűrbe...

Kimegyünk a sötét űrbe!!! :)