Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Kinek mondjam el?

13 éve | [Törölt felhasználó] | 11 hozzászólás

Üres szobámnak, csupasz falaknak

nem mondhatom el bánatom.

Úgysem válaszolnak.

De nem kiabálhatom mindig

szerte a világnak,

mi nyom ott legbelül.

Bizony, bánat csücsül,

hol egykor öröm volt -

de a sok szégyenfolt

örökre csúffá tett.

Kinek mondjam hát el?

Ki értené azt meg,

hogy semmi nem jön össze

elborult fejemnek?

Ugyan, kit érdekel,

hogy csak bánat ölel

engem éjszakánként?

Hogy minden, amiben hittem,

romokban hever rég,

és minden, amit úgy reméltem,

fényévekre van még?

Kinek panaszkodjak?

Nyafogjak a roskadozó,

öreg házfalaknak,

ahová csak hálni jár a lélek?

Ó, minek is élek?!

Vagy fohászkodjak az égnek?

Istennek, szegénynek,

ki úgyis sírva néz ránk?

Bizony, van sok árvánk.

Elhagyott lelkek ezrei -

sőt, milliói - remélik

az égi áldást,

hisz még nem értik,

milyen egyedül vagyunk.

Hát Istenhez sem szólhatok,

de akkor ki marad?

Kitől kérjek bocsánatot

gonoszságom miatt?

Mit nem adnék, ha legalább

itt lenne apám,

és újra jól pofon vágna,

ha nagyra nyitom a szám.

Kocsmabűzös éjszakákat,

jaj, visszasírom én!

Akkor még a boldogságra

legalább volt remény...

Kinek mondjam, hogy bocsánat,

amiért nem fogtam vissza

az édesapámat?

És kitől kérdezhetném meg,

hogy drága, jó öreganyám

vajon mit csinálhat?

Ki oldoz fel az alól,

hogy amikor kellett,

nem álltam ki az egyetlen

édesanyám mellett?

Nem válaszol senki sem,

porban hever a hitem.

Más tehát nem marad:

hitvány, oldd meg magad!

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszönöm, Zoltán, hogy olvastad, és a biztató szavakat is. Madách szavait pedig igyekszem észben tartani.

Előzmény

Válasz

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Feladtad a leckét, és biztos vagyok benne , hogy nem csak magadnak! De hát az élet nincs tekintettel az egyén fájdalmára , ő megy tovább velünk együtt, és nekünk mindig a mi saját közegünkben kell bizonyitani, túlélni! Madách-csal mondom az Isten hangját, Mondottam, ember, küzdj és bizva bizzál!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszönöm a jókívánságokat, Béla! Csak tudod, nagyon nehéz megőrizni az embernek a hitét, ha mások lábbal tiporják azt. De hamarosan vége...

Előzmény

Válasz

Gráma Béla üzente 13 éve

Kedves Barátom! Versed olvasva rád ismerek,az állandóan tépelődő,utat kereső Nagyfiúra.A vers csodálatos,teljesen József Attila ízű,de azon túl csak azt tanácsolhatom magán életedben bízzál a lélek újjászületésében és soha ne add fel a hitet!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszi! :)

Előzmény

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ez nagyon jól sikerült, a vége pedig teljesen igaz. Nem a hitvány, hanem az oldd meg magad. Valóban egyedül kell túlélnünk ezeket a lelki gyötrelmeket, egyedül kell átlépnünk rajtuk, feldolgozni, hiszen ott belül mind egyedül vagyunk, senki nem érezheti, amit mi.
Tetszett!:)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Alice, nem tanultam illemtant, de szerintem illik. És válaszolok is. Gyerekkorom óta sokszor szóltam "valakihez odafenn". Rengeteget imádkoztam, vagy csak éppen gyerekes "alkut" kötöttem Istennel. Ha azt kérdezted volna tehát, hogy hittem-e valaha Isten létezésében, a válaszom határozott igen. Így, jelen időben már érdekesebb a kérdés. Most is érzem a felsőbb hatalom jelenlétét, viszont azóta rengeteg minden történt. Felnőttem, és sokszor bizony az élet nehéz helyzetek elé állít, ami miatt aztán könnyen meginog a hitem. Aztán történik valami csodás, felemelő dolog, és ismét a régi vagyok.
Á, csak pocsékolom itt a szavakat! (: Igen, hiszek Istenben, mert mindaz, ami történt az életemben, mindaz nem hiába történt úgy, ahogy.
Ja, és köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett. :)(:

Előzmény

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Pálma, én köszönöm, hogy olvastad. Valahol azért is írtam meg, és tettem fel, hogy elgondolkodjon az olvasó.

Előzmény

Válasz

pásztor pálma üzente 13 éve

Nagyon megrázó és gyönyörű... ahogy olvasom, saját kétségeim is előjönnek. Mélyen elgondolkodtatott... köszönöm, hogy olvashattam!

Válasz

Csillám Alice üzente 13 éve

gyönyörű zene, olvasás közben hallgattam. ez az egész annyira reményvesztett a sok kérdéssel. nem tudom illik-e ilyet kérdezni, de hiszel Istenben?

Válasz