Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Üres szobámnak, csupasz falaknak
nem mondhatom el bánatom.
Úgysem válaszolnak.
De nem kiabálhatom mindig
szerte a világnak,
mi nyom ott legbelül.
Bizony, bánat csücsül,
hol egykor öröm volt -
de a sok szégyenfolt
örökre csúffá tett.
Kinek mondjam hát el?
Ki értené azt meg,
hogy semmi nem jön össze
elborult fejemnek?
Ugyan, kit érdekel,
hogy csak bánat ölel
engem éjszakánként?
Hogy minden, amiben hittem,
romokban hever rég,
és minden, amit úgy reméltem,
fényévekre van még?
Kinek panaszkodjak?
Nyafogjak a roskadozó,
öreg házfalaknak,
ahová csak hálni jár a lélek?
Ó, minek is élek?!
Vagy fohászkodjak az égnek?
Istennek, szegénynek,
ki úgyis sírva néz ránk?
Bizony, van sok árvánk.
Elhagyott lelkek ezrei -
sőt, milliói - remélik
az égi áldást,
hisz még nem értik,
milyen egyedül vagyunk.
Hát Istenhez sem szólhatok,
de akkor ki marad?
Kitől kérjek bocsánatot
gonoszságom miatt?
Mit nem adnék, ha legalább
itt lenne apám,
és újra jól pofon vágna,
ha nagyra nyitom a szám.
Kocsmabűzös éjszakákat,
jaj, visszasírom én!
Akkor még a boldogságra
legalább volt remény...
Kinek mondjam, hogy bocsánat,
amiért nem fogtam vissza
az édesapámat?
És kitől kérdezhetném meg,
hogy drága, jó öreganyám
vajon mit csinálhat?
Ki oldoz fel az alól,
hogy amikor kellett,
nem álltam ki az egyetlen
édesanyám mellett?
Nem válaszol senki sem,
porban hever a hitem.
Más tehát nem marad:
hitvány, oldd meg magad!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!