Az írás fikció, a történet kitaláció, nem valódi személyek szerepelnek benne és nem tudunk arról, hogy ezek az események valóban megtörténtek volna. Bár, ki tudja …

Kate Pilloy - Tom Anag: Az érem mindkét oldala

VI. fejezet / 3. rész

A férfi nem alkoholistának tűnt, hanem infantilisnek. Negyven év körüli, magas, kopaszodásra hajlamos alak volt. És persze éreztem rajta, hogy alkoholt fogyasztott, de a viselkedésén ez nem látszott. Végtelen udvariassággal foglalkozott velem, azt kérte, ne csináljak semmit, amit mással szoktam, csak amit ő mond. Barna, khaki színű nadrágot és inget viselt. Ahogy tisztáztuk az előbbi kérését, nekiállt engem levetkőztetni. Rajta maradt a ruha. Mintha gyermek lettem volna, úgy viselkedett velem. Óvatosan, lassan, figyelmesen vette le rólam az egyes ruhadarabokat, minden porcikámat megsimogatott, megnézett, mintha nem látott volna még női testet. Mozdulataiból tisztelet és csodálat sugárzott. Egy pillanatig sem éreztem zavarban magam, vagy esetleg megalázva. Csillogott a szeme, ahogy sorban vette le rólam a ruhadarabokat. Már meztelenül álltam előtte, de ő még mindig ruhában volt. Nem is engedte, hogy vetkőztessem. Rádiót, zenét kívánt, aztán táncolni kezdtünk. Valamiféle gyors, dübörgő zene szólt, de ő magához húzott és lágyan átölelt. A zene ritmusától függetlenül bluest táncolt velem.

Ekkor jutott eszembe, hogy nem fizetett. Nem is zuhanyozott le.

Semmit nem kért tőlem, így talán tíz percig is táncoltunk, majd amikor megunta és az ágyra fektetett. Mintha orvosi rendelőben lettem volna, minden porcikámat ismét leellenőrizte, megsimogatta. Nem csókolt, nem ért máshogy hozzám, csak hosszú ujjaival. Megfigyelhettem, milyen finom kezei vannak, szépen vágott körmei. És minden próbálkozásom, ami arra irányult, hogy szex is legyen az együttlétből, elutasításra került. Lágyan ért hozzám és úgy is beszélt. Dicsérte, hogy milyen szép, selymes a hajam, kellemes érintésű a bőröm, szép alakú a fülcimpám, hosszú a nyakam, formásak a melleim, szép a köldököm. Finoman szétrakta a lábam, megállapította, hogy szabályos a szeméremdomb, szépek az ajkak, a csikló, érzékeny a hüvely fala. Aztán továbblépett, az erős combjaimat is megsimogatta, dicsérte a hosszú vádlit, a formás térdkalácsot, a csinos bokát és a lapos, szépen ívelt lábfejeket. A lábujjaimat is megszámolta, végigsimogatta egyesével. Csak feküdtem az ágyon, és hagytam, élvezkedjen.

Nem tudtam eldönteni, hogy konkrétan mi baja a srácnak, de az egész viselkedése nem tűnt normálisnak. És még mindig fel volt öltözve mellettem, miközben a hasamra fordított, és végigsimogatta a gerincemet is, egész a sarkamig.

Arra gondoltam, lehet, hogy csak egy szerelmes nő kellene mellé, aki meg merné ezt neki engedni? Hogy csodálja, imádja a testét a férfi, aki még szereti is? Talán ez a nő nincs mellette, ezért fordult az alkoholhoz és Juliához?

A férfi ismét eljutott a lábujjakig, így visszafordított maga felé. Semmit nem csinált, csak térdelt mellettem és csodált. Aztán megkért, hogy segítsek neki levetkőzni. Felültem, de nem igényelte valójában a segítségemet, csak amíg vetkőztettem, ő engem simogatott, ahol ért. Nem kérte viszonzásul ugyanez. Visszafektetett a hátamra, széthúzta a lábamat és a hosszú, formás ujjival addig simogatott, amíg kielégített. Akarta, hogy elélvezzek, ezt közölte is velem. Eszembe jutott, hogy lassan nekem kellene fizetnem neki.

Megtettem, amit kért, engedtem a testi vágynak és becsukva a szemem élveztem a keze minden mozdulatát. Amikor kinyitottam a szemem, láttam, hogy mindezt ő még jobban élvezi. Figyelte, hogy milyen módon reagál érintésére a testem, a csikló, az ajkak, hogy duzzadnak meg a belső ajkak. Kommentálta is, csodálattal szólt hozzám. Mikor kimerülten pihegni kezdtem, tovább figyelt. Azt állította, gyönyörű, ahogy a nemi szerveim visszahúzódnak. Erről nekem fogalmam nem volt.

Kis idő múlva óvszert vett elő, majd rám feküdt és egyszerű misszionárius pózban kielégült ő is. Aztán nem mozdult, fülembe mindenféle dicsérő szavakat suttogott. Egy idő után mégis továbbgurult rólam, ismét végigsimogatott, mintha búcsúzna a testemtől. Azt kérte, maradjak mozdulatlan, amíg felöltözik. Megtettem. Ruhástúl jött vissza, ismét simogatni kezdte a melleimet, de aztán képes volt elszakadni tőlük.

- Gyönyörű vagy! – közölte, felvette a kabátját is és egy borítékot tett az asztalra. Kedves mosollyal köszönt el. Harmincezer forintot ért neki az az egy óra.

- Ez óriási élmény lehetett! – nevetett rám Brigi a kávézó sejtelmes fényeiben. Intettem a pincérnek és vizet kértem mindkettőnknek. Csak akkor válaszoltam, mikor már az ital előttünk volt.

- Azért mondtam ezt el neked ennyire részletesen, hogy lásd, ilyen is volt, nem csak a hagyományos dugás vagy szopás.

- Nem gondoltál arra, hogy megkeresd, esetleg kapcsolatba kerülj vele?

- Nem, nála nem. Sőt, amíg Tibi meg nem jelent, egyiknél sem. Nem voltak rám annyira mély hatással. Az alkoholista fazon a női testet csodálta, nem az én lelkemet szerette. Voltaképpen egyik sem engem akart, csak a testemet használták, más-más módon.

- És jött a Tibi…

- Ő jött! – mosolyodtam el az emlékeken. Aztán elkomorodtam. Igen, jött a Tibi.