Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ígéret
Ne érints, ne láss,
Ne beszélj.
Ne ölelj, ne találgass.
Egyenes a szóbeszéd.
Szemembe nézz, gondold,
Mit ígér az eskületét.
Ígérted az örökkön légző mécsest,
Hogy frissen átszűrje a vágati fénytelenséget.
Súlyos bányacsillét, súrolja a síneket
A légtől, mert lihegtet a kirándulás,
Messze menőkig fordul ellen a kiábrándulás.
Mész előre, idősödsz: nyárból ősz, őszből tavasz.
Izmain közt a gyújtózsinór parazsas.
Ígértem a védőfalaim,
Ha elkap az örvény
S szétszedi a fotonokat,
Áldozhasson magából.
Mert nincs egyensúly ha foszlik
Az igéző ragyogás.
És ahogy hessegeti
Pajzsom az introvertált szelet;
Felgöngyölődik a nihil természet,
Feltör a holnapharmat a katakombákból,
Koszorút fon a gesztenyefából.
Este van, minden viharos.
Messze szökdécselt eskünktől a város.
Ím itt egy közös emlék:
Vághatatlan kötelék.
Elmegy felünk egyszer még a városba.
Bárcsak a kötél is hosszabbra fonódna!...
Ó, jaj, barátok az elveszett éveken át,
Nem villant meg előttetek, de annyi, s annyi trillát
Daloltam puszta javatokra.
Tán most is egy vagyok mint szenvedély dalnoka.
Kiülünk a kandúrok tandemjére;
Szédítő móka száll az esti mesékre.
Ám ígértem.
Nem engedem,
Hogy vörös kínba szálljon..
..Hol van az még?
A nyár áll veled, s most ezt imádom.
Oh, nem tudod, nem értheted;
Oly boldog e szív, erezetem futótűz.
Millió kontrát elűz.
Érj hozzám, nézz.
Kényeztess, cseveréssz'!
Csókoljuk egymást, míg van bennünk szusz,
S fulladjunk meg együtt, mint Philémon, s Baucis...
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Bozsik Barbara: Megérintettél
Elmúlás
Önvégzet
Látensmúzsa