Édes jó Istenkém , már megint rosszul csinálj a leányzó, pedig Csaba olyan lassan, precízen mutatta meg a gyakorlatot, hogy azt még egy döglött hintaló is megértené. Edzőként már nem is szól, had csinálja csak a szőke cicababa, ahogy tetszik neki, idővel talán úgy is rájön, hogy a fekvenyomásnál a rudat vállszélességben, és nem bimbószélességben kell fogni.

- Tizenkettő - fejezi be a gyakorlatot a drágaság, majd  felül, és edzőjére tekint, ki közben rezzenéstelen arcal végigméri, hogy mivel is van dolga. Többé-kevésbé formás fenék, enyhén telt alkat, nagy mellek, amire a fekete kivágott felső még rá is tesz egy lapáttal a látványra. Telt ajkait pedig szavakba se lehet önteni, egyszerűen igénylik , hogy valaki csókolja őket.

- Ügyes voltam?! Tehetem az új súlyokat? - kérdezi ártatlanul, miközben nagy kék boci szemeivel bambul Csabára. Kétségtelen, hogy oda van a hölgyemény a drágalátos edző úr isteni eredetű bicepszével, a csontig leszálkásított felsőtestért, és azért a nagy, ocsmány fejéért, különben miért nézné ekkora áhítattal őt? Nincs az a nő aki ellen tudna állni egy ilyen félistennek... Csak aztán ne kérdezzék az istenséget sokat, mert akkor hajajj... kiborul az a bizonyos bili

- Persze, hogy az volt, a melleid nagyon látványosan végezték a gyakorlatot! Jöhetnek a további súlyok! - felel unottan, az ablaknak támaszkodva. Még egyszer utoljára szolidan végigméri a lánykát... Tényleg el kéne szórakozni vele a saját kis öltözőjében, ott úgyse derül ki semmi. A cicababa mintha kiszúrná, ahogy a drága jó edzője pásztázza a dombságát, enyhén kacér mosolyra húzza a száját, orcája pedig vörösbe borul a pírtől. Elfordul, a leányzó, megigazítja szőke tincseit, majd levesz két darab két és fél kilós súlyt

- Hogy lehet, hogy a mellem erősödik, mikor a kezemet használom ?! Tudom buta kérdés, de még nem akadt férfi eme vidéken, ki felvilágosítana e téren - kérdi szendén, meghunyaszkodv, s közben pakolja a súlyokat a rúdra. Csaba a kérdéstől majdnem megfejelte a falat. Hogy lehet valaki ennyire primitív? És miért őt veri az Isten bottal?... Sebaj, majd az öltözőben kárpótolva lesz a szenvedésért.. Csak bírja ki

- Csak figyelj oda, hol érzed a fájdalmat, hogy mi dolgozik, és megtudod. Egyszerű biológia az egész - A szöszke lányka lefekszik a padra, és hozzá lát a gyakorlathoz

- És tényleg! - Ámul el, a "csodán". Csai csak a fejét rázza, és figyelmét inkább a teremben levőkre irányítja. Szomorúan veszi észre, hogy csak kölykök vannak, azok a tipikus divat testépítők, akik csak azért járnak le a konditerembe, hogy nyáron össze tudjanak szedni pár csajt. Ha igazi izmot akarnak, és van egy kis eszük, lőni fogják magukat valamivel, ahogy a mélyen tisztelt edző úr is tette egykoron. Egy senki volt a testépítés előtt, az osztály szégyene, kis husigombóc, aki a rúgásnál többet nem érdemel. Aztán a 14. életévét betöltve minden megváltozott. Elkezdett súlyzózni, és különböző szerekkel lőni magát, a gyors fejlődés érdekében. Két hónap alatt érte el a mai izomtömegének 60%. A senkiből valaki lett, a nők tapadtak rá, ellenségei kegyelemért könyörögtek, mikor feltörölte velük a padlót. Még  tanárt is regulázott meg, ha az rossz jegyet mert adni neki. Igen ő, Kovács Csaba, a senkiből lett valaki, olyasvalaki , aki ma már bármit képes megszerezni... akkor miért is ne tudnám megszerezni ezt a cukorfalatott az öltözőben, ki most oly szorgalmasan végzi a gyakorlatot.

- Tíz, megint végeztem, de mára már elég lesz az edzésből

- Elég?! De hisz még hátra van két sorozat bicepsz, egy sorozat has, és még ezt a szériát se fejezted be - Döbben le Csaba a hallottaktól. Ezt még ő se nézte volna ki ebből a nőszemélyből, hogy csak úgy félbehagyja az edzést. Sebaj, majd most az öltözőben hasznát látja a szenvedésnek.

- De nem baj, nem akarok büdös lenni a verejtéktől, menjünk az öltözőjébe megbeszélni a jövőhetet - Azt már meg se meri kérdezni Csaba, hogy ugyan mégis minek jött konditerembe a drága leányzó, ha nem akar megizzadni. A súlyokat a helyére teszik, és elindulnak Csaba személyi öltözője fele. Az összes srác végigméri a lányt, s irigykedve pillantanak a még csak 17 éves edzőre. Mint az alfahím, aki az erejét fitogtatja, hogy tessék, ő betörhet bárkit, nincs olyan nő, ki ne hagyná neki. Kovács öltözőjébe belépve a fruskát masszív izzadtság szag csapja meg, amitől komikusan elfintorodik. Apró kis zug volt, ahol az átöltözésen, és egy két irat tárolásán kívül nem igazán lehetet mit csinálni... De a szükség néha megköveteli a szabályok felrúgását.  Az edző leemel egy köteg papírt a legközelebbi polcról, és belekukkant. 

- Szóval akkor, nekem a kedd és a csütörtök nem jó, viszont ahogy mondtad neked pedig a szerda nem jó.. Ebből csak hétfő és péntek lehet..  Ami pedig a pénzt illeti.. Még a múlt heti edzés árát se hoztad meg, ideje volna most fizetned - Közli hűvös, távolságtartó hangon

- Sajnos nincs nálam pénz - tekint búsan a lányka Kovácsra

- Akkor, addig nem tartok edzést, amíg nem hozod a pénzt - visszateszi a papírokat, és elindul kifele az ajtón

- Biztos meg van a módszer rá, hogy ledolgozzam drága jó edző uram - Elkapja Kovács kezét, és vissza húzza. Az edző lassan megfordul, és megfogja a lány másik kezét - ugye? 

- Talán.. Attól függ milyen jó munkát végez.. - feleli kacéran Csaba és a hölgyre kacsint. Nem is kell több, a fruska keze egyre lejjebb csúszik, míg nem eléri a nadrágon levő dudort. 

- Igen, ez csak természetes.. de a fizetés előtt, egy kérdés - Csaba füléhez hajol, s úgy suttogja - Mikor volt a mohácsi vész?

- Az mi?! - végzetes visszakérdezés, a lány erősen rámarkol a dudorra, körmeit beleengedve. Kovács hátraugrik, és összegörnyed a fájdalomtól.

- Milyen magyar vagy, hogy nem tudod nemzetünk legsötétebb órájának évszámát?! De jó, hogy megkérdeztem ,mert még a  végén valamit erkölcstelennek teszem szét a lábam - rivalt a férfira, aki még mindig a fegyverét fájlalja, és ostoba módon válaszol, az egyébkénti költői kérdésre

- Dehogy vagyok magyar, apám román, anyám tót. 

- Mocskos félvér! - majd állon rúgja azt, aki percekkel ezelőtt még "edzést " adott neki. Felkapja a holmiját és kimasírozik a szobából. Csaba csak hosszú percekkel késöbb tér magához. Elmászik az ablakhoz, és kitekint rajta. A drága cicababa épp egy zsírtortával folytatott intenzíven nyálcserét. - Tipikus turulmadaras ringyó, magyarnak mindent, kisebbséginek semmit.. és még ő beszél erkölcsről - morgolódik egymagában, és ellép az ablaktól. 

- Bár jobb is így, ha az aktus után derül ki, soha nem tudnám magasról lemosni ezt a szégyent, hogy egy szélsőségessel enyelegtem...  Mindig is tudtam, hogy megéri ostobának lenni - mosolyra húzza a száját, majd kilép a szobából.  Ideje kritizálni valakit, és túllépni a történteken.