Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Előszó
A tíz éves fiúcska egy sötét barlang, ráccsal határolt mélyedésében reszketett. Utolsó emléke a fenti napos világból, édesapjának halálra vált tekintete volt.
A fiú nem tudta, hogy hol van, s azt sem, hogy mióta raboskodik ott. Egy pocsolya mellett gubbasztott, lábait felhúzta, s karjával próbálta melengetni kihűlésben lévő testét. Hallgatta ahogy a falból csöpögő víz a poros földre ér, vagy épp a pocsolyába placcsan.
A gyerek nem tudott túl sokat a lenti világról, de mégis, egy valamiben biztos volt.
Meg fog halni.
Néhányszor hallotta, amikor édesapja gyilkosokról beszélt a telefonban. Addig a napig nem értette. De aznap minden más megvilágításba került. A gyilkosok sötét árnyak voltak. Hatalmas, fekete, szárnyas árnyak. Elragadták édesapja óvó kezeiből.
A fiú megborzongott az emléktől. Nagyon félt és fázott. Egész testében reszketett. A fogai összekoccantak, a ruhái teljesen átáztak. Nem tudta, hogy meg fogják e ölni, vagy halálra éheztetik.
Ő személy szerint az előbbit választotta volna.
S mintha imáit meghallgatták volna, súlyos léptek zaját hallotta. A hangok egyre közeledtek, s a fiú mintha egy árny mozgását látta volna a rácsok előtt.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A pokol kapuja - 5. fejezet
A pokol kapuja - 4. fejezet
A pokol kapuja - 3. fejezet
A pokol kapuja - 2. fejezet