Bevezetés

Helen Harris beletette a jegyzeteit a táskájába, a laptopját összecsukta és sietve indult a könyvtár kijárata felé. Az órájára nézett, elmúlt kilenc óra. Késésben volt. Ügyetlenül kotorászott a táskájában a telefonja után, mialatt haladt előre a megbeszélt hely felé. Tárcsázta a lánya számát, aki csak a negyedik csengésre vette fel. Már majdnem lerakta a nő.

- Halló, anya? – szólt bele fáradtan. Ilyen későn sosem hívta az anyja.

- Sietek kicsim – suttogta Helen, mintha félne, hogy valaki meghallja. – Találtam valamit és szükségem lenne a segítségedre. Ide tudnál jönni?

- Mit találtál, anya? Nem értek egy szót sem.

- A kutatás során rábukkantam valamire, de nem mondhatom el a telefonban.

- De… – értetlenkedett tovább Theresa.

- Igyekezz, nagyon fontos – azzal a vonal megszakadt.

Helen eltette a telefont, ahogy a Hudson utcához ért. A férfi még nem volt sehol. A szíve olyan hangosan zakatolt, mint egy gőzmozdony. Jól tette, hogy idejött? Helyes volt felhívni Theresát?  Sose bocsátja meg magának, ha bajba keveri a lányát. De ebben csak ő segíthet. Ő történész, ismeri az akkori kort, a szokásokat, babonákat. Néha azt kívánta, bárcsak bele se kezdett volna az egészbe! Bárcsak sose keresték volna meg azzal a kéréssel, hogy írjon a város alapításának történetéről. De amikor ott volt előtte minden, már nem volt visszaút. Tudnia kellett, a kíváncsisága nem hagyta nyugodni.

Ismét az órájára nézett. Semmi. Eltelt tíz perc és ő nincs ott. Pedig a szavát adta. Ekkor mozgást észlelt a háta mögött, de mikor megfordult, nem volt ott senki. A félelem kerítette hatalmába, s tudta, nem ok nélkül. Tudják, hogy tud róluk. Figyelmeztették, hogy ne kutakodjon a múltban. Ő nem hallgatott rájuk.

- William, maga az? – kérdezte, mikor újabb moccanást hallott, bár a szíve legmélyén tudta jól, hogy a férfi sosem játszana vele. Már rég megtehette volna. Különben is megígérte, hogy segít, ha nem fedi fel a titkát.

Az utca csendjét különös hang törte meg, valami állattól származó félelmetes morgás. Helen gondolkodás nélkül futásnak eredt, ám az a valami megragadta s többé nem tudott menekülni.