Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Anna - 8. ének

12 éve | [Törölt felhasználó] | 8 hozzászólás

Egy hét telt el, s Bálint a kisszobájában ült,

szívében a bánattal keserűség vegyült.

Nem tudta, mit tegyen, hogy vethetne véget

a lelkét lassan felemésztő, fájó szenvedésnek.

Annát ő vissza már úgysem szerezheti,

hiába mondaná el, mennyire szereti.

Anna szíve kemény, mint szikla a hegyen,

Bálint meg tétova, nem tudja, mi legyen,

csak azt tudja, hogy Anna nélkül nincs is már élete,

és ő mindezt kénye miatt darabokra törte.

„Mit tehet az ember?” – sóhajtott fel sírva –

„Aminek lenni kell, ami meg van írva,

megtörténik akkor is, ha tenni tudsz ellene,

vagy ha éppen érzed is, hogy talán nem kellene

megtenni a lépést. De a vér az pumpál,

az agynak ezer karja meg hiába kalimpál,

tiltakozhat bőszen, a szív az ellenszegül,

csak amit az ember érez, az számít egyedül.

Hát nézd el nekem, uram, földi tévelygésem,

lágyítsd meg Annácskát, hisz nem gondolja ő sem,

hogy nélkülem az élet egész lehet, kerek,

nem veszik őt emberszámba a gyarló emberek.

De várjunk csak, most meg kihez is beszélek?

Valakitől, aki nincs is, megoldást remélek?

Elég! Inkább írok Annának levelet,

ha már a magas ég úgyis csak kinevet.”

„Kedves Anna!” – írta – „Oly nagyon sajnálom,

hogy méltóságom neked nem volt, csak egy álom.

Tudom, hogy mennyire azt szeretted volna,

ha szerény személyem lábadhoz hajolna.

És meg is érdemelnéd, Istenemre mondom,

mert nálad nagyobb lény sose lesz porondon.”

Letette a tollat, levelét széttépte,

a szavak mások voltak, nem ahogy remélte,

üresen konganak, nincs tartalmuk semmi –

nem mondani kéne, meg kellene tenni…

De Annához ő már soha el nem mehet,

a rosszat jóvá tenni ugyan hogy is lehet?

Hazugságban élni, sok lelki titokkal?

Ő csak gyarló ember, Anna meg… egy angyal.

„Bocsáss meg!” – suttogta, s szeme könnybe lábadt. –

„Nem tudom már jóvá tenni ostoba hibámat.”

Kiment az erkélyre, a mélybe lenézett,

úgy érezte, nem érti végképp az egészet…

Címkék: anna horváth tibor versek

Kapcsolódó hírek:

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Köszönöm, hogy olvastátok!

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Nincs semmi mondani való azon kivűl , hogy hiteles!!!

Válasz

makra árpád üzente 12 éve

Nem értek a versekhez, mint már annyiszor mondtam, csak úgy tudom megítélni, hogy tetszik vagy nem. Ez tetszik. :-)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Köszönöm, hogy olvastátok! Olvasva a hozzászólásokat, lehet, hogy mégsem zárom olyan rövidre, mint terveztem. :) Majd még megálmodom.
Andi, nem számoltam a szótagszámokat, igazából eszem ágában sem volt Aranyt utánozni, sőt, ha eltér ettől, annak csak örülök. Írtam már néhányszor, hogy nem értek a költészethez, csak jönnek maguktól a sorok, rímek, ritmusok, én meg leírom őket. Úgy, ahogy jönnek. Ha nekiállnék szótagokat számlálni, az már szerintem nem lenne eredeti. Én legalábbis így érzem.

Válasz

Kate Pilloy üzente 12 éve

most fog kiderülni. hogy áll a költő a világ dolgaihoz.:) megbocsájt vagy nem Anna?

Válasz

G. P. Smith üzente 12 éve

Rájöttem, mi nem stimmel vele. Néha a ritmusa nem mindenhol jön ki, ha érted , mire gondolok. Arany a Toldit / Családi kört felező tizenkettesben írta, ami azt jelenti, hogy a vers sorai 12 szótagosak és két egyenlő, 6 szótagos egységre oszthatóak. Itt ez nem jön ki. A páros rím megvan:) Ettől eltekintve, nekem továbbra is tetszik!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Ez a rész is nagyon tetszik, vajon Anna visszafogadja?

Válasz

Gráma Béla üzente 12 éve

Továbbra is minden téren tartja a szintet.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben