Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Bálint teste gyönyörű, forró lázban remeg,
a lelkét a bujaság ördöge vette meg.
Ágyról ágyra jár ő, mint lélektelen szellem,
senki sem sejti, hogy odabent a jellem
még mindig él. De nem remél újabb feltámadást,
mert érzi már, hogy szíve többé nem szeret senki mást,
és hiába az elmúlt napok vad vonaglásai,
Anna és ő, ketten együtt egymásnak társai.
De így ő Annához vissza nem mehet már,
rá este még újabb, féktelen menet vár,
aztán többé nem tud a lány szemébe nézni,
hogy is lehetne ezt szépen elintézni?
Hát ha nem mondja el Annának a titkát?
Ha magában tartja, mint ketrec a madárkát?
Igen, így kell lenni, ez lesz a megoldás,
nem szakítja el Annától egy ilyen kis kisiklás.
Hazament Annához és a szemébe nézett,
nyalogatta lelkét, mint egy csupor mézet,
hízelgett, mint bűnös gyermek az anyjának,
ajkáról repültek a szavak, mintha szárnyak
verdesnének bennük, egyre magasabbra,
de Bálint úgy döntött, mégis okosabb, ha
hallgat, mint a sírnak mélyen fekvő gödre –
titkát így őrzi meg, talán mindörökre.
Anna szeretgeti, le sem szállna róla,
szíve szerint ezer örömódát eldalolna.
Boldog a kis lelke, repül, mint a madár,
s Bálintra ezentúl mindig nagy ebéd vár.
Nem kell mozdulnia, ő kezébe hozza,
miközben az újságot vígan átlapozza.
Ahová lép, azonnal rendnek kell lennie,
csillog a szép lakás, ó, de még mennyire:
nincs egy árva porszem, mi nyugtukat zavarná,
vagy egy apró kis folt, mi a képet felkavarná.
Tiszta az ágynemű, illatos a függöny,
Bálint meg csak nézi, hogy hova is üljön,
ahol nem piszkítja össze az egészet,
hisz őbenne ott lapul mélyen az enyészet,
s bár a szép tisztaság jólesik szívének,
legbelül nem örül a nagy serénykedésnek,
szívesen mondaná: „Anna, most már elég!”,
de fél, hogy a kék szemek ezt meg nem értenék,
és azután már persze, kénytelen-kelletlen
el kellene mondania mindent, egy az egyben.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Anna - 12. ének
Anna - 11. ének
Anna - 10. ének
Anna - 9. ének