Sándor, csak a makacsság beszél belőled (hidd el, én már csak tudom). Olvasd vissza a hozzászólásodat, mert valóban kicsit sértő a többiekre nézve. Én is vagyok úgy, hogy valamibe beleolvasok, aztán felénél (vagy még előbb) abbahagyom, mert nem vonz tovább. De akkor nem is teszek megjegyzést. Ezt írod: "Miért lenne ez baj? Vagy jobb lenne, ha nem lennék őszinte, és mindenkinek mosolyogva odaírnám, hogy ez milyen jó volt, ez mennyire tetszett? Nem látom így. Ahogyan azt sem, hogy odaszúrjam mindegyik alá, ha nem tetszett.", viszont legelső hozzászólásoddal éppen ezt tetted. Mármint odaírtad mindegyik alá, hogy nem tetszett.
A legutolsó hozzászólásod utolsó mondatával én nem értek egyet. (Bár a többség biztosan igen.) "Kis város, egy csapat, annak szurkolunk." Nem igaz? Miért ne lehetne így is viselkedni?
Továbbá, szerintem senki nem várja el senkitől, hogy minden írást végigolvasson és véleményezzen. Én legalábbis nem láttam ilyen törekvésekre utaló jeleket.
Mindenesetre nagyon sajnálnám, ha csak menekülés útján lehetne megoldani ezt a problémát...
(És bocs, N. Sýmur. :-))

Válasz

A saját bevallásod szerint a többi írásba csak beleolvastál. Én sem kapom fel a fejemet semmire, amiből csak kiragadok néhány sort, de ha nem olvastam végig, nem is mondom rá, hogy nem keltette fel a figyelmemet. Ezzel megtisztelem az íróját! Nem vitázok olyannal, akivel nem érdemes, ezért a beszélgetést részemről is lezártnak tekintem.

Előzmény

Válasz

Kedves Sándor!

Sokatmondó "regényed" végével mélységesen egyetértek... (Jobb ha magadtól mész, mielőtt én töröllek!) Minden jót neked is!:)

Előzmény

Válasz

Kedves Gabriel!

Nem, nem azért akadt meg rajta a szemem :-)
Amúgy pedig mióta baj az, hogy a többi írás nem keltette fel az érdeklődésemet? Talán a tiedet vagy a másokét mindegyik felkelti? Úgy vélem, ez egy természetes dolog.

Kedves G. P. Smith!

Ha rendesen figyeltél volna, tudnád, hogy egyetlen egy írásról sem mondtam véleményt abban a hozzászólásom. De nem figyeltél rendesen rám, sokkal inkább arra, amit le szerettél volna szűrni a mondandómból.

Annyit írtam: semmin nem akadt meg a szemem. Még mindig nem értem, miért sértő az, ha nem keltette fel egy vagy sok írás a figyelmem? Kérdem én, neked mindegyik felkelti? Nyilvánvaló, hogy nem olvasok minden esetben végig minden olyan írást, amely nem kelti fel a figyelmem. Ettől még a helyzet nem változik. Attól még lehet jó, lehet rossz, lehet egyik sem vagy egyszerre mindkettő. Ez egyértelmű. Nem várható el az, hogy minden írást végigböngésszünk, főleg akkor nem, ha egy-egy szerzőtől már féltucat írást elolvastunk, és egynek sem volt ránk hatása. Ettől nem lesz senki rossz ember – sem az olvasó, sem az író. Ilyenkor egy valami történik: nincs meg a bizonyos „találkozás”.

Miért lenne ez baj? Vagy jobb lenne, ha nem lennék őszinte, és mindenkinek mosolyogva odaírnám, hogy ez milyen jó volt, ez mennyire tetszett? Nem látom így. Ahogyan azt sem, hogy odaszúrjam mindegyik alá, ha nem tetszett. Szerintem ez nem építő kritika, főleg, mert az ilyen esetek többségében az olvasónak éppúgy köze van a „találkozás elmulasztásához”, mint az olvasónak. Ez nem hiba, nem baj. Ilyen a világ.

De miért kell ezt felfújni?

És miért nem inkább az a baj, ha kifakadunk azért, mert talán egy adott illetőnek egy írás keltette fel csak az érdeklődését az utóbbi időben, mire gúnyos szavakkal kezdünk dobálózni, ironizálni, vádaskodni. Ez ugye, nem baj. És nem az első alkalom.

Ezt a vitát – vagy minek nevezzem – én itt lezártnak tekintem.

Nincs szükségem egy olyan oldalra, amelyen elvárják az olvasótól azt, hogy minden egyes írás felkeltse az érdeklődését, vagy hogy kényszerűen hozzászóljon, esetleg megszabják neki, tanácsolják neki ezt! Az olvasó ezt úgy is megteszi magától, amennyiben szükségesnek látja! Ezt nem lehet tanácsolni, ajánlgatni, nem lehet utasításként kiadni, mert akkor elveszti a lényegét, a varázsát. Mert onnantól kezdve már nem belülről jön, hanem csak egy tudatos, részben célvezérelt tett lesz.

Továbbá, ha azt valaki tényleg zokon veszi – úgy látom, egyre többen –, hogy utat merek engedni azon véleményemnek, miszerint az utóbbi írások közül csak egyre kaptam fel a fejem, akkor tényleg jobbnak látom innen távozni.

Szóval, a legjobbakat nektek :-)

Egészen biztos vagyok benne, hogy nem fogtok engem hiányolni.

Válasz

Engem is foglalkoztatott a cím rövidítése,de egyáltalán nem jöttem rá.Így frappánsnak tartom.
A továbbiakban kedves Sándor,nem szokásom szaporítani a szót.Mindenekelőtt elnézését kérem,hogy letegeztem.Ez sem szokásom,csupán hivatásomnál fogva a szószékról,mert furcsának tűnne egy prédikáció,ha testvérként magázódnánk.A német ideológia szerint,ha Istent tegezed mennyivel nagyobb embertársad,hogy azt magáznod kéne.Ön szerint,én voltam a sértegető,hogy megmertem látni egy valós helyzetet.Az vitathatatlan,hogy ha valaki fél négykor olvasni kezd,nem biztos,hogy ébren van! A csodabogár onnan ered,hogy valamikor annyira polemizált és védte tíz körömmel saját írását,nem fogadva el semmi bírálatot,és talán ebben nem vagyok teljesen biztos de olyan kijelentést is tett,hogy nem érdekli mások véleménye,,nem változtat sem stílusán,sem írásán,mert magának akar tetszeni és később nem szeretne megbotránkozni saját magán..Ezek személyes ügyek amit nem vitathat senki.Mentségemre annyit azért felhoznék,ne haragudjon,de koromnál és pszichológiai tanulmányaim során nem kell nagy megerőltetés,hogy ráérezzek bizonyos dolgokra,mert azt a fajta lélektant amely tanulmányozza az embert a fogantatástól a koporsóig,nevezetesen a pásztorált pszichológiát csak a teológián tanítják.Mindezektől eltérően annyira fiatal,hogy kész vagyok inkább én félrevonulni,helyet adva az ifjúságnak,mert nekem már mindegy.Végül támogatom a Zoltán javaslatát,addig ne ítéljen meg semmilyen írást amíg nem olvassa végig. Keresztyéni tisztelettel maradok: Béla

Válasz

Valld be, azért akadt meg rajta a szemed, mert a többi írással ellentétben ezt végig tudtad olvasni! :D Ettől függetlenül jobban megválogathatnád a szavaidat, mert ebből nekem is egyértelműen az jött le, hogy a többi írás nem keltette fel az érdeklődésedet. Ne csodálkozz, hogy más számára ez sértő!

On topic: tetszik, bár a címére rá kellett keresnem, hogy jelent-e valamit, csak így lett teljes a kép: A.B.F.R.A. = A Boldog Feltámadás Reménye Alatt, én nem ismertem ezt a rövidítést.

Válasz

Nem is ez a halálom, hogy valaki úgy mond véleményt, hogy el sem olvassa az említett írást! "Elkezdtem nézegetni pár perccel ezelőtt az oldalt, de semmin sem akadt meg a szemem, hiába is olvastam bele szinte mindenbe. "- Ez szerintem sokak számára lehet sértő, Sándor. (azoknak, akiknek az írása abba a kategóriába tartozik, ami nem keltette fel a figyelmed)Talán nem úgy szántad, de értelmezhető úgy is.
Hidd el, sok olvasásra méltó írás került fel az oldalra, amióta nem voltál fent! Nézd meg őket jobban!:)

Előzmény

Válasz

A jóérzés szerintem azt kívánja, hogy fölöslegesen ne vonjunk felelősségre másokat általunk elképzelt bűnök miatt.

Esetünkben ön volt az, aki egyedüliképp sértegetett, megvádolt engem. Ironizált – „ébredj fel” –, gúnyosan „csodabogarazott”, olyasmiket feltételezett rólam, hogy másokat ócsároltam és sértegettem, ráadásul, hogy még a jóérzéssel sem vagyok tisztában.

Noha én csak annyit írtam, hogy elkezdtem nézegetni – éjjel fél négykor – az oldalt, és eme versen kívül semmin nem akadt meg a szemem.

Remélem, így már sikerül tisztábban látni a dolgokat.

A hozzászólása után valóban elgondolkodom, hogy elhagyjam-e az oldalt. Nem pártolom a személyes inzultálást, az egyéni véleményhez és meglátáshoz való szabadságjogokat sokkal inkább.

Maradok tisztelettel.

Válasz

Kedves Zoltán! Annyit írtam, hogy semmin nem akadt meg a szemem. Ez nem azt jelenti, hogy bármit is bármi fölé helyeznék. Ez a saját véleményem, meglátásom volt. Ebben szerintem semmi rossz nincs! Az időhiányom és fáradtságom miatt pedig nem volt rá lehetőségem, hogy most olyasmit is továbbolvassak, amire talán nem éreztem késztetést.

Kedves Béla, elárulná nekem, hogy kit ócsároltam és sértegettem, és hogy mikor?

Amennyiben megmutatja nekem, úgy ígérem, továbblépek.

Tisztelettel!

Válasz

Ha ez a közösség nem éri el a te szintedet, tovább lehet lépni!

Válasz