A város, Agarth ami hat hónap alatt nőtte ki magát a dzsungelből, még nem volt korán sem kész a Föld lakóinak, de a kevés idő, ami eltelt a betelepítés megkezdése óta hihetetlen dolgokat emelt már így is a magasba. A siklók az égen, a robogók, a speederek. A boltok, üzletek természetesen itt is kínálták a portékáikat. Építkezési vállalatok, egymást érve; munkagépek az utcákon, a magasban; szállító egységek nyüzsgése, a kiszolgáló személyzetek; transzportok, kompok az égen lebegő óriás konténer hajókból, mind azért igyekszik, hogy a Föld lakosainak egy részét ide, ebbe az új világba költöztessék.

A lakhatóvá tétel számos gondot vetett fel, de a plejádok segítsége leküzdte ezeket, és azóta, éjjel nappal folyik a munka.

A doktor szállása egy kissé távol esett a nagy építkezésektől, egy kifejezetten nyugodt városrészen. Nem egy luxus villa, de a lényeg, hogy van víz, fűtés, és energia. A helyőrség emberei kint maradtak az ajtó előtt. William körbe nézett az új lakhelyén. Elég egyszerű, de nincs is szükség itt a fényűzésre. Egy háló, egy fürdő, egy dolgozó, egy előszoba és egy konyha. A festmények a falakon megmosolygást érdemlő módon lettek össze válogatva dekoráció gyanánt.

A rombolók éppen gyakorlaton vettek részt egy olyan szektorban, ahol egy ellenséges hajóraj bukkant fel a hipertérből néhány hete. A támadók egy kalóz társaság tagjai, akik a kolónia érkezéséig itt tartottak pihenőt, itt kereskedtek a többi csempészel, most pedig három Földi romboló hajóval találták magukat szembe.

A szétlőtt szállító, és a vadászok maradványai adták a lehetőséget, a kolóniai vadászok gyakorlatozásához. Már éppen befejezték a műveletet, mikor a radaron egy apró pont villant fel.

- Voluntas, itt a Szürke vezér! Valami belépett a Ragnar Zónába. - jelentett az egység századosa.

- Uram! Dradis kontakt! A Sólyom vezér visszaigazolta. - Jelezte a kommunikációs tiszt a középkor elején járó ezredesnek a kinti fejleményeket. Az ezredes visszalépett a taktikai asztalhoz.

- Tegyék ki nagyba! - Adta ki az utasítást. Az asztallap fényei ismét kigyúltak. A kékes háttéren fehér fények jelezték a saját hajókat. A három nagyobb fény, a három rombolót, míg a kisebbek, a sólyom alakulatot. A szürke foltok a törmelék mezőt, míg egy apró vörös pont az ismeretlen objektumot, mely a roncsok között manőverezve próbált láthatatlannak tűnni.

- Voluntas romboló! Az objektum egy szonda lehet. Felderítő egység. - hallatszott Jeremy százados hangja.

- Kezdjék meg az FS leadását. - határozott Johnson ezredes.

A vezér vadász egy kis rádió antennát bocsájtott ki a gép törzsből, és egy rádióüzenet kezdett sugározni, amire a szonda megállt, körbe fordult annak fejrésze, majd még gyorsabb tempóban kezdett haladni a roncsok között.

- A szonda menekül előlünk - A kommunikációs tiszt, már éppen nyitni akarta a száját, hogy továbbítsa az üzenetet, mikor rájött, hogy ki van hangosítva a százados. Az ezredes folyamatosan az apró vörös pontot kísérte a tekintetével, mely a roncsok mélyére haladt tovább, majd meghozta döntését.

- Lőjék ki! - hangzott a válasz. A rádiónál ülő fiatal nő továbbította a parancsot.

A vadászok szétszóródtak, hogy bekeríthessék a szondát, ami továbbra is a roncsok között rejtőzködött.    

- Szürke vezér, itt Szürke hét! Engedélyt kérek a tüzelésre.

- Megadom az engedélyt, lője ki! - válaszolt a százados. A sólyom megemelkedett a szondához képest, majd megdöntötte a gép orrát és lőni kezdett. A találatok viszont nem érték a szerkezetet. Egy pajzs védte azt. A szonda fej része a vadász felé fordult, és viszonozta a tüzet. Egy gömbszerű lövedék érte a harci gépet, eltalálva leállította azt. Megszűnt a rádió kapcsolat, kikapcsolt a fegyverzet, és a hajtóművek.

- Uram! A Szürke hetes eltűnt a radarról. A szonda fel van fegyverezve. - Az ezredes megtörölte az arcát, és a asztalra csapott.

- Voluntas. Itt Szürke vezér! Egy mentő egységet kérek. Az egyik gépemet lövedék érte, de a gép sértetlen. Leállt, nem tud kimanőverezni. - A parancsnok arcán látszott a hatalmas megkönnyebbülés. - Küldjön ki egy egységet.

- Szürke vezér. Tiszta a cél. Kilövöm! - hangzott fel a női pilóta hangja.

- Óvatosan ötös! - hangzott a válasz a vezértől. A vadászgép kissé oldalt helyezkedett el a szondához képest, és annál lejjebb. A törmelékek közül csak egy pillanatra vált láthatóvá az idegen szerkezet, de egy rakétát útnak indítva tüzelt a Szürke ötös. A Rakéta célt ért, de nem robbantotta fel azt. Neki csapta egy hatalmas roncsnak, majd a szonda tüzet nyitott és felrobbant. Az lövedékei már nem találták el a második vadászt. A törmelékek között csapódtak be.

- Voluntas! Kilőttük a szondát. - Jelentette a vadász százados a rombolónak.

- Szép volt Sólyom vezér. Jó munkát végeztek. Térjenek vissza a dokkokba.