Jó írás Tibor. Picit fejtegettem volna még hosszabban ezt, de a lényeg teljesen átjött. Kedves Edit, nyilván nem arra értendő ez, hogy ismerkedésnél, emberi kapcsolatok teremtésénél és fenntartásánál kizárólag a másik ember érdekeit nézzük, hiszen idéznék valahonnan (már nem tudom ki mondta): "az emberek nem azért születnek meg, hogy téged szolgáljanak. Minden embernek joga van a saját életét alakítani."
Ezzel egyetértek, pusztán arról van szó, hogy ha nem is érdekből, de megvan-e az igény arra, hogy megosszuk a másik emberrel az örömünket, bánatunkat. Mert manapság inkább ez az ami jelen van, tehát a lelki "igénytelenség". Szerintem lehet találni barátot manapság, más kérdés akarod-e igazán? És itt jön el az a pont, hogy egyetértek Veled, mert az ember el van foglalva a saját életével, ami érthető is. De nem paradoxon arra vágyni, hogy mások szeressenek minket miközben mi csak a saját életünk nehézségeivel vagyunk elfoglalva? Tibor talán erre mutat rá. Szerintem nem jó irányba haladunk, paradigmaváltásra van szüksége az emberiségnek.

Előzmény

Válasz

Az ember önmagának teremti meg a problémákat, és mivel az ego lázad, mert kényelmetlenül érzi magát a gondok súlya alatt, ez az oka annak, hogy nincs energiánk, kedvünk másokkal foglalkozni.
Köszönöm, hogy olvastad!

Előzmény

Válasz

Az emberek nagy többségére igaz, amit írtál, már nem divat az annyira nagy önzetlenség, hogy a másik érdekét nézzük, amikor kapcsolatot teremtünk, és annyi problémái vannak az embereknek, hogy szerintem energiájuk sincs másokra, még a saját gondjaik megoldására is alig van, én legalább is így vagyok ezzel. Bár azért Istentől nem csak kérni szoktam, hanem meg is köszönöm, amim van.

Válasz

Ja, köszönöm, hogy olvastátok! :)

Válasz

"és ami legszánalmasabb, hogy ezek az emberek érvényesülnek"

Ez relatív. Érvényesülnek, az életben (vagyis amit mi annak látunk, a felszínen) talán tényleg ők nyernek. De milyen élet a meghittség, szeretet nélküli élet?

Továbbá azt még meg kell jegyeznem, itt a hozzászólások is kicsit elszomorítottak. Ne higgyük, hogy jobbak vagyunk azoknál az embereknél, akik nem képesek őszintén szeretni! Ha úgy érezzük, felsőbbrendűek vagyunk, mint akik nem "látnak", valójában ugyanúgy egoisták vagyunk, akárcsak ők. Mutassunk példát nekik, és szeressük őket! (Tudom, nehéz, sokáig nekem sem ment...)

Válasz

Való igaz, és szemléletes

Válasz

Valóban sok igazság van ebben, sajnos a mai világ így működik, nagyon szomorú, de egyre több ilyen ember, érdekkapcsolat van. Sokan már a gyerekeiket is erre nevelik, és ami legszánalmasabb, hogy ezek az emberek érvényesülnek. nagy az értékválság... valóban jobban kellene figyelni egymásra!

Válasz

Köszönöm, hogy olvastátok! Daniella, a "vastagon" szedett rész véletlenül van vastagon szedve, nem tudom, miért csinálja ezt mindig feltöltésnél. :)

Válasz

"Pedig csak némi alázat kéne embertársaink iránt." - Ez az ami sok emberből hiányzik véleményem szerint.
Jó írás!

Válasz

Érdekes eszmefuttatás. Először nem értettem, mi köze a vallásosságnak az emberi kapcsolatokhoz, de aztán rájöttem, ahogy írod is, Istentől is mindig csak kérünk, kérünk, az embertársainktól is mindig csak elvárunk és kérünk, közben pedig nem adunk, mintha kihasználnánk őket. A másikban csak örömforrást látunk és kiszipolyozzuk, de azért szerencsére nem minden ember ilyen! Mindig voltak és lesznek is érdekemberek, akiknek csak addig jó a másik, amíg haszna van belőle.

A vastagon szedett rész a lényeg, igazad van!

Ha megengeded még idetennék egy idézetet, mert a mai kor egyik betegsége a depresszió, szorosan kapcsolódik a témához:

"A depresszió fő oka nem az anyagi nélkülözés. A depressziót a szeretetteljes emberi kapcsolatok hiánya okozza" Tendzin Gjaco

Válasz