Váratlan fordulat

            Kellemes szombat délután volt, még javában záróra előtt. Norbert az antikvárium polcai között kutakodott, hátha valami érdekes nyereményre lel a sorok között. Imádta a régi könyveket, a hosszú évek alatt igen nagy gyűjteményre tett szert, de egy bizonyos írás a mai napig képes volt menekülni előle. "Anyós-Válás", ez állt aranyozott betűkkel a porosodó bőrborításon, ami szinte azonnal elkapta a férfi figyelmét. Szerelem volt első látásra, Norbert azonnal tudta, hogy egy igazi klasszikusra bukkant, ami egy hét év múlva még többet fog érni annál, amennyiért majd most a kezei közé kaparintja.

            Elfordult, hogy a pénztárcáját lecsekkolva ellenőrizze, van-e elég pénze a vételre, de mihelyst visszafordult, a könyv ismét kereket oldott. Körbeforgott, netán a földön mászik, vagy esetleg átugrott egy másik polcra, de továbbra is hűlt helyét lelte. A pénztárgép csengetése váratlan meglepetésként érte, ezért kirohant a polcok labirintusából, hogy szemügyre vegye a jelenetet. Érzése nem csalt, valóban a démon hírnöke tett neki keresztbe!

            - Ágnes! - kiáltott fel a fiatal férfi, gyerekes viszállyal a hangjában, ahogy meglátta a vásárló vörös tincseit.

            A nő, aki mellesleg egy jó hírű, tehetséges eladó volt az Alexandriánál, már tinédzser koruk óta a riválisának számított az antik könyvek vadászatában, de most aztán végleg túllépte a határt ezzel az aljas húzással!

            - Bocsi, nem vettelek észre - mosolyogta Ágnes kacéran, eljátszva az ártatlant, majd hátat fordított, és büszke léptekkel a kijárat felé vette az irányt.

            A férfi utána sietett, de még mielőtt bármilyen szóval megállásra bírhatta volna ellenfelét, ajkai kíméletlen randevúra kísérték a bolt ajtaját.

***

            - Rendben srácok, a terv egyszerű! - kezdett bele Norbert az előre kiötlött akció részletezésébe. - Leereszkedünk, beugrunk a nyíláson, kiszabadítjuk a tekercset abból a pokolraktárból, és már mászhatunk is kifelé, mielőtt az ördög hazajön!

            - Vagyis betörünk Ágihoz egy poros könyvért - fordította Krisztofer az imént elhangzott mondatot.

            - Előre megjegyezném, hogy mindannyian meg fogunk halni... - sóhajtotta Márton az oldalvonalról, jól ismervén feleségének a temperamentumát. Néha már bánta, hogy gyerekként belement abba az ostoba testvérszerződésbe, ami automatikusan kötelezte őt a haverok megsegítésére.

            A családiház tetejéről indult a küldetés, pontban éjfélkor. Mind a három férfi fekete ruházatot viselt, hogy nehezebben lehessen őket kiszúrni, bár a kéményhez erősített vastag kötelet nem tudták álcázni. Óvatosan baktattak le a fal oldalán, míg nem a második emeleti hálószoba nyitott ablakához értek, amikor is Krisztofer megtörte a csendet.

            - Marci, mondd, őrültség lenne az, hogy azonnal beleegyeztem ebbe, még mielőtt tudtam volna, miről van szó?

            - Nem, az őrültség az, hogy simán be tudnálak vinni titeket kulccsal - felelte a férfi.

            - Csak másszatok... - intette le őket Norbert, egy pillanat alatt megfontolva az iménti kijelentés mögött rejlő értelmet.

            A csapat gond nélkül átlépett a hálószobába, s mihelyst felkapcsolták a villanyt, megkezdődhetett a kutatás.

            - Olyan ez a hely, mint egy könyvtár! - csodálkozott el Krisztofer a roskadásig megrakott könyvespolcok sokasságán. Szinte az egész szobát körülölelte, egyedül az ágynak és felette elhelyezkedő, vörösboros festménynek adva helyet.

            - Netán kerestek valamit, fiúk? - hallatszott a kísértetiesen ismerős hang az ajtó irányából.

            Mindenki nagy ijedelmére Ágnes állt az ajtóban, türelmetlenül nekidőlve a félfának. Hosszú, vörös haja ráomlott a hálóingjére, ezzel is jelezve, hogy végig itthon volt, számítva a kései ostromra. Gyilkos tekintete felváltva mozgott egyik rémült alakról a másikra.

            - Marc, te vagy a férje, csinálj már valamit! - suttogta Norbert idegesen, remélve, hogy barátja előáll valami mentőövvel, de nem éppen azt a választ kapta, amire számított.

            - Mindenki fusson az életéért!!!