Taxi

Tibor taxisként dolgozat már 2 éve. Késő este volt a kedvenc időszaka, amikor a sok részeg próbál hazajutni a buliból. Olyankor nem figyelnek, hogy mennyi pénzt adnak oda, vagy mennyit kapnak vissza. Nem ritka, hogy a környező falvakba akarnak hazajutni, olyankor az árak felmennek harmincezer forintokig. Egy ilyen éjjelen történt meg Tibor legkülönlegesebb kalandja.

-Van egy 12-esünk a Petőfi út 46 előtt. –szólt a rádió.

-Úton vagyok. –felelt Gábor, egy másik taxis.

-Mit mondtál, mi a neve? –kérdezte Tibor.

-Kata, Szabó azt hiszem. 12-es, mi is az? A segg részeg? Vagy a szülni készülő? Egyik se hiányzik, hogy itt összepiszkolja kocsimat…

-Azt hiszem ő a volt csajom, majd én érte megyek, úgyis ez az utolsó fuvarom.

-De aztán nem ám ingyen haza vinni!

-Jó van, maradjál már! –Tibor a helyszínre sietett. Egy szórakozó hely előtt talált rá volt barátnője, arcán a smink teljesen elmosódott, a földön ült és a villanypóznába kapaszkodott. Friss volt még a szakítás, aznap délelőtt döntött úgy a fiú, hogy véget vet a kapcsolatnak, mert bele unt a lány pénzéhességébe, az állandó bulizásba, a sok nyávogásba. Ráadásul még főzni sem tudott. Úgy érezte az ő korában már valami komolyabbra van szükség, megakart állapodni valaki mellett.

–Istenem, Kata, mi a frászt műveltél?

-Honnan tudja a nevemet? Mit akar tőlem? –a lány annyira kába volt, hogy még azt sem tudta volna megmondani, hogy melyik bolygón van. Tibor besegítette a kocsiba.

-Ez itt a te táskád Kata? Itt ne marad… jézusom, mit raktál ebbe, hogy ilyen nehéz?

-Az nem a maga dolga!  -a lány kikapta a táskát a férfi kezéből. –Vigyen haza! A barátom biztos mérges lesz.

-Jaj istenem, Kata. Mit ittál, hogy elfelejtetted? Mi már nem tartozunk össze… a… a… a büdös picsába, ezt akartad, mi? Érezzem én rosszul magam miatta? Hát tessék, sikerült. Hihetetlen. Jobb, ha ma nálam alszol, elég rosszul fest… tesz… Az meg mi? –Tibor szeme megakadt a lány karján. Szúrás nyomokat pillantott meg rajta.

-Mi van, mit bámul?

-Elment a maradék józan eszed? Te belőtted magad? Jézus, már csak az hiányzik, hogy itt halj meg a kocsiban. Vagy még jobb, izgulhatok, mikor ugrasz le egy hídról, vagy fekszel ki a sínekre.

-Nem én leszek az, aki meghal ma éjjel! –Kata az apró kis válltáskájából, egy pisztolyt húzott elő. -Ma megölöm a barátomat, az a szemét patkány megcsalt majd eldobott, mint egy koszos rongyot.

            -Soha az életben nem csaltalak meg! Elvette az eszed az a szar, amit bevettél!

            -Én a barátomról ugatok magának, nem tudom, mit hadovál itt össze nekem. –a lány egyre jobban kábult el. A fejét alig tudta tartani.

            -Én vagyok az Tibi! Én dobtalak ki… vagyis micsoda? Nem tudod ki vagyok? –Tibornak abban a pillanatban bevillant az agyába, hogy a lány nagyon rossz passzban van, nem tud magáról, nem tud a környezetéről. Segítségre szorul, de fegyvere van és veszélyes. –Azt hiszem tudom, kiről beszélsz. Ismerem a srácot, egy mocskos szemétláda…

            -Ugye?

            -…viszont ma nincs otthon. Elment bulizni, de az ostoba olyan helyre ment, ahol mindenki utálja őt. –Tibor megállította a kocsit. –Látod azt a nagy épületet? Oda menj be, mond el mindenkinek, hogy mennyire utálod a csávót, és mond el azt is, hogy mit akarsz vele tenni. A fuvart én állom, ez volt ma az utolsó. Szóval… ez a legkevesebb, amit tehetek. –Katának sikerült kikecmeregnie az autóból. Tibor végig nézte, ahogy a volt barátnője besétál a rendőrség épületébe aztán percekig csak várt, a kormányra hajtotta a fejét és próbált észhez térni.