I.

Volt valami furcsa aznap éjjel a levegőben. Valami megmagyarázhatatlan, őrültesen nyomasztó valami, ami ráült a nagyvárosi lakótelep  házaira. Valami félelem, amiről senki nem tudta mi is valójában, egy néma szörny, aminek csak vörös szemei villogtak egy-egy kuka árnyékában.

Tina megduplázta a lépteit. Hátra-hátra pillantott, úgy érezte követi valaki, de akárhányszor hátra nézett, nem látott mást, csak a kihalt utcát. Átkozta magát, hogy pont egy ilyen ködös napon kellett neki is önszántából túlórát vállalnia, és ez által lekésnie az utolsó buszt. Törpetűsarkújának kopogásának visszhangja beterítette a kongó utcákat. A lány fújtatott, mégis összébb húzta magán a kabátot. Eltűrte szemébe lógó gesztenyebarna haját, és ismét szapora léptekbe kezdett. Már csak pár lépés. Pár lépés és otthon van. Egy nagy levegővétellel nyugtázta, hogy végre beért a biztonságot nyújtó kapualjba, és elkezdett a kulcsa után matatni hatalmas táskájában. Természetes, hogy ilyenkor mindig az van legalul, amit az ember leginkább keres.

Valamit hallott. Egy pillanatra felfüggesztette a keresést, és körbe nézett. Nem látott semmit. Épp rányúlt a kulcsra, mikor valami elkapta a bokáját. Egy hideg fogást érzett a harisnyáján keresztül, valamint valamiféle átható bűz kezdett terjengeni körülötte. Reflexből odébb ugrott, de a szorítás nem engedett.

- Van egy kis aprója, kedves kisasszony! – jött egy hang a lába alól.

- Tűnjön innen büdös csövi! – rúgta odébb a vacogó hajléktalant. – Az istenért ember! A szívbajt hozta rám, ne kolduljon már itt a ház előtt, mert magára hívom a rendőrséget, aztán eltakarítják innen, mint a múltkor, mikor ide végezte a dolgát a lépcsőház elé.

- De kisasszony! – állt volna fel a hobó, de Tina gyorsan kinyitotta az ajtót és beslisszant rajta.

Vissza sem nézett, csak felrobogott egyenest a másodikra.

Itt ismét bosszankodni valója támadt, mikor meghallotta szomszédja üvöltő tv-jét. Fáradt volt, és ingerült, tehát ezt sem hagyhatta szó nélkül.

Bekopogott…

II.

Ugyanolyan volt ez is, mint az összes többi lakótelepi lakás, néhány apró változtatást kivéve. Két szoba, egy fürdő meg egy WC. A keskeny kis folyosóról nyílt az első szoba, a háló. Gyönyörűen berendezett volt, összesen egy vörös színű ágy volt benne és egy polcos szekrény, melyen mindenféle drága modell autók foglaltak helyet. Mind gyönyörűen tiszta volt, csillogtak- villogtak. A falon pedig bekeretezett festmények, szintén mind- mind valamilyen luxusautót ábrázoltak. A földön szétdobált női ruhadarabok hevertek.

Az ágyon egy férfi feküdt, félig betakarózva, egy méregdrága laptop társaságában. Valami vicces videót nézett, azon kacagott fel fél percenként.

A hálóval szemben nyílt a fürdőszoba, amelyet világoskék csempe borított a bútorok pedig fehérek voltak. A zuhanyzót épp egy nő használta. Kéjesen tartotta a fejét a forró víz alá, és élvezte, ahogy a folyadék végigfolyik a haján, az arcán, gömbölyű melleim, feszes hasán, és a combjain. Elzárta a vizet, majd kilépett a zuhanyfülkéből. Belecsavarta magát egy nagy fehér törülközőbe, majd nekilátott kifésülni a hajából a csomókat. Ekkor csöngettek. Először azt hitte rosszul hall, de aztán megbizonyosodott róla, hogy tényleg a csengő szólt…

III.

- Mit szeretnél szivi? – nyitott ajtót egy tök pucér pasas.

Tina először hátrahőkölt, majd a szeme lassan végigfutott a férfi kockás mellkasán, majd méretes hímtagján.

Aztán pár másodpercig bámulta, majd elvörösödött és zavartan megszólalt.

- Én csak… Le tudná esetleg…

- Igen? – húzta fel a férfi a szemöldökét.

- A TV-t. Nem kéne ilyenkor így bömböltetni! Van, aki aludni szeretne… - kulcsolta össze a kezét.

- Maga aludni szeretne? - nézett végig rajta a férfi, majd megnyalta a száját. – Nekem volna jobb programom is.

- Köszönöm, de… - nem tudott volna mit mondani, hiszen a férfi nagyon vonzó volt, ő pedig a válása óta – cirka másfél éve – nem is volt ár férfival, de valaki megjelent a háttérben, aki kimentette ebből a helyzetből…

IV.

A szőke nő elrántotta a férfit az útból, majd becsapta az ajtót mögötte.

- A rohadt életbe Will, ne ijesztegesd a szomszédot! – nézett bele a pasi ragyogó kék szemeibe. – Nézd csak tovább az a kikúrt pankrációdat.

Ezután a nő bevonult ismét a fürdőszobába. Először kifésülte szőke fürtjeit, majd óvatosan beszárította, végül húzott rajta párat a hajvasalóval. Ledobta a törülközőjét, és meztelenül átsétált a szobába. A férfi kéjes vigyorral nézte, majd megfordult, és felé kínálta ágaskodó hímtagját.

- Most csináltam meg a hajam – nézett rá a nő megvetően, majd eltolta magától a pasast.

Belebújt egy fekete csipkés bugyiba, aztán magára húzta a fekete combfixet. Aranyszínű díszítéses melltartója csöppet kilógott a fekete egészruhája alól, de úgy tűnt ezt ő cseppet sem bánja. Az előszobában belebújt egy lakkcsizmába, melynek cipzárja kicsit nehezen kúszott fel a vádliján, de végül csodálatosan feszült a testrészre. Mindezt megspékelte egy hófehér szőrmés bőrdzsekivel, felvette a lakktáskáját, egy kis szájfény még indulás előtt, és már el is készült.

- Takarodj el a lakásomból, mielőtt hazaérek! – nézett be a férfihoz a szobába, aki némi szájrándítással vette tudomásul a dolgot...