A férfi elgondolkozva közelítette meg a szupermarket bejáratát. Ekkor váratlanul mellélépett egy jól öltözött úriember és megszólította. Mint kiderült, néhány kérdést szeretett volna feltenni az általános egészségi állapotáról. Általában elutasította az ilyen közvélemény kutatási kérdezőket, de most jó napja volt és ráállt a dologra. Gyorsan jöttek a kérdések, lelkiismeretesen válaszolt rájuk. Nem tartott sokáig. Amikor már elbúcsúzott volna, még egy utolsó kérés hangzott el, adja meg a telefonszámát, azzal az indokkal, hogy majd tájékoztatják a felmérés eredményéről. Nem látott benne semmi kivetnivalót, így hát bediktálta, még meg is jegyezte magában, hogy milyen rendesek. Telt az idő, már meg is feledkezett az egészről, amikor megcsörrent a telefonja. A kérdezős volt az. Természetesen nem a felmérés eredményeiről számolt be, hanem egy bemutatóra invitálta. Ki nem állhatta ezeket a megkereséseket, így hát gyorsan rövidre zárta a beszélgetést, és letette a telefont. De a vonal másik végét nem lehetett ilyen könnyen lerázni. A telefonszám birtokában többször zaklatta őt, a legváratlanabb pillanatokban. Már kezdett elege lenni és úgy határozott, hogy a legközelebbi alkalomkor elküldi melegebb éghajlatra. De nem volt képes megtenni, sőt kezdte becsülni az illetőt a kitartásáért. Végül is a kíváncsisága legyőzte az ellenérzését, és megígérte, hogy elmegy a bemutatóra. Szerencsétlenségére még a feleségét is sikerült rábeszélnie, hogy társuljon hozzá, mert ha túlélik az egészet, akkor a hölgyek ingyenes kozmetikai ajándékcsomagra számíthatnak. Eljött a nagy nap. Nagyon kedvesen egy hostess-lány fogadta, majd bevezette őket a tett színhelyére, ahol rajtuk kívül, két áldozat várakozott a csodára. Az előadás kezdetéig a létszám még két fővel bővült. Ekkor feltárult az ajtó és elegánsan belibbent rajta az előadóvá avanzsált kérdező. Nem látszott rajta csalódottság a gyér érdeklődés miatt, bele is vágott a mondandójába. El kell ismerni nagyszerűen felépített rádumáló-showban volt részük. Érezhető volt rajta, hogy az elejétől kezdve aprólékosan kidolgozott, mindenre odafigyelő bemutatóról van szó. Az elején szép finoman bevonta a közönséget is személyre szóló kérdésekkel, mintegy bensőséges viszonyt kialakítva. Azután következett a termékek bemutatása. Többféle egészség védő szerkentyűről volt szó. Volt itt gyógyító lámpától kezdve, víztisztítón keresztül, a szobai levegőt megszűrő csodamasináig minden. Dicséretére legyen mondva, úgy öltönyösen szétszedte előttük a szerkentyűket a legutolsó csavarig. Amikor véget ért a mondandójával, kiszólt az ajtón és az ott várakozó segítőket beszólította, akik nagyobb létszámban jelentek meg, mint a résztvevők. Mindenkit körbekínáltak a masinájuk által megszűrt vízzel, de nem ám papírpohárban, hanem pezsgős kristályban. Mikor már azt hitték, hogy végre vége, akkor csoportok alakultak és mindenki személyesen kipróbálhatott mindent. Ekkor már nagyon mentek volna, de odaült hozzájuk a „főnök” és beszédbe elegyedtek. Elkövették a második hibát. Ugyanis az előadás során mindenről szó volt csak az árakról nem, /persze nem véletlenül/ ezért kíváncsiságból megkérdezték. Nem kellett volna. A pasasnak ugyanis felcsillant a szeme, meglátta bennük a potenciális vevőt. Elindult egy magas összegről, ami miatt körbevigyorogták a fejét. De a szeme sem rebbent, és jött a csak itt, csak most lehetőséggel. Már a kezdőár felénél tartottak, részletkedvezményeknél, meg mindenféle plusz ajándékoknál. Eszük ágában sem volt vásárolni, már menekültek volna, de a „boss” kullancsként rájuk tapadt. Többször felálltak, hogy mennek. Már csak ők voltak a teremben, mindenkinek sikerült elmenekülnie, valószínű már rutinosabbak voltak. Végre sikerült a folyósóra kikecmeregniük, de még nem tudták lerázni, ott lihegett a nyakukon és továbbra is bombázta őket az egyre alacsonyabb árakkal. Közben, pihentetésként nagy büszkén elmesélte, hogyan sikerült egy hetven év feletti házaspárt rábeszélni az egyik termékükre, részletfizetéssel. Na itt akadtak ki véglegesen. A férfi még udvariasan meghívta nekik a liftet, majd eszébe jutott, hogy nem kaptak ajándékot. Gyorsan visszaszaladt érte, és a feleséget megörvendeztette vele. Egy mosópormintából, egy kis darab szappanból, egy samponmintából állt a „hatalmas” kozmetikai csomag, amelyet valamilyen észlény /biztos, hogy férfi/ tűzőkapcsolóval rögzített egymáshoz. Ettől a sampon zacsija kiszakadt és mire hazaértek a tartalma a női táska alján szétterült. Ez volt a pohárban az utolsó csepp, a férfi egy jó ideig csak az ágy alól válaszolhatott a nejének: „Igen drágám.”  A rádumáló még napokig zaklatta a férfit telefonon ajánlataival, olyan szóáradatot zúdítva a „majdnem” vevőre, hogy az meg sem tudott mellette szólalni. A „barátjuk” szerencsétlenségére az egyik alkalommal a feleség vette fel a telefont. Még forrt benne a méreg, hogy sikerült rávenni őt erre a baromságra, úgy hogy őt nem sikerült belefojtani a szóáradatba. Kitört belőle a szunnyadó parasztvér és olyan káromkodáshalmazt zúdított az áldozatra, amit a férje csak tátott szájjal és fülig elvörösödve tudott végighallgatni. Több ajánlat nem érkezett.

Az incidens már rég a feledés homályába merült, amikor a férfihez odalépett egy csinos hölgy és megszólította. Ő meglátta a kezében lévő mappát és tollat, már tudta mi következik. Valószínű, hogy nem a legszebb mosolyát vehette elő a készletből, mert a kérdező félbehagyva a begyakorolt mondatát, gyorsan sarkon fordult, és új „áldozat” után nézett.