***

Natasha elégedetten nézett végig a festményeken, s a középen lógó Deirdre képet szemlélte elmerülten. Visszaemlékezett Shane ragyogó arcára, mikor átadta neki a születésnapján. Mintha az élete azon időszaka fényévnyi távolságra lett volna tőle! Végre úgy érezte, minden a lehető legjobban alakul körülötte, hiszen megkapta Lilly felügyeletét, és az álma is valóra válni látszik. Szerencsés, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret, és azzal a férfival lehet, aki mindennél jobban szereti őt és viszont.

Gyengéden hátulról átölelte Shane erős, óvó karja, Natasha pedig jóleső érzéssel merült el az ölelésében. Biztonságban volt.

- Nos, művésznő, - súgta a férfi a fülébe. – Elégedett vagy? Ugye, hogy igazam lett! – célzott a beszélgetésükre néhány hónappal ezelőtt az udvaron, mikor Natasha kétkedve fogadta Shane megállapítását művészete sikerességéről. És lám! Saját kiállítása lett!

- Mint mindig, Mr Dawson – mosolygott.

- Mondtam, hogy minden rendbe jön. Az élet mindig igazságot szolgáltat, ennek így kellett lennie.

- Sajnálom, hogy nem hittem neked akkor. Szeretlek – suttogta.

- Én is szeretlek Natasha – válaszolta a férfi.

- Kedves hölgyeim és uraim! – vette a kezébe a mikrofont Sarah Brown. – Nagy örömömre szolgál, hogy bemutathatom Önöknek Natasha McDonald művésznőt, akinek a képeit megtekinthetik ma este. Abban a pillanatban, mikor megláttam az első festményét, tudtam, hogy nem mindennapi tehetség. Nagyon boldog vagyok, hogy útja első állomásán mellette lehetek, segíthetek álma megvalósításában. Na, de beszéljenek helyettem elképesztő képei. Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

A tömeg, melyben jelen voltak a legnagyobb kritikusok is, megtapsolta Sarah-t majd oszlani kezdett és a festmények felé indult. Natasha megölelte a nőt, megköszönte a segítségét, mikor az egyik pincér odalépett hozzá és közölte, hogy telefonon keresik.

- Igen – szólt bele vidáman Natasha. – Hogy mi? ...John, beszélj érthetőbben, egy kukkot sem hallottam. Mi történt? – a szíve hangosan kalimpált, ahogy a férje szavait hallgatta. Nem is fogta fel teljesen. – Azonnal megyek!

- Mi történt? – kérdezte Shane mögötte, fogalma sem volt, mi üthetett Natashába, de hófehér ábrázatát látva, azt hitte, a nő menten elájul. – Jól vagy?

- Lillyt… elütötték – motyogta. Idegenül csengtek e szavak a fülében. – Oda kell mennünk a kórházba… hol a táskám… mit vigyünk?

- Micsoda? – kérdezte Shane halálra vált arccal. – Mi?

- John hívott – kiáltott rá Natasha. – Lillyt elütötték! Oh, Istenem…

- De mi történt? Mi baja?

- Fogalmam sincs, azt nem mondta – dadogta a nő.

- Induljunk azonnal – azzal megragadta Natasha kezét Shane, és mindenkit faképnél hagytak.

Sarah nem értette, hova viharoztak el úgy a fiatalok, de balsejtelem gyötörte.

Az autóban nem szóltak egymáshoz, Natasha elképzelni sem tudta, hogy Lillyvel ilyesmi történhet. Legvadabb rémálmaiban sem mert erre gondolni. Első hétvége Johnnal és tessék! A kislány kórházban köt ki. Biztos csak a lába vagy a keze tört el – próbálta magát nyugtatni és elhatározta, hogy jól beolvas a férjének, aki neki mert papolni az óvatosságról! Őt nevezte rossz anyának és Lilly mégis a férfi miatt fekszik a kórházban!