Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Túllendült a szekér – megállíthatatlan.
Súlyos népbetegség – meggyógyíthatatlan?
Az egyik szerény, a másik kérkedő,
nagyokos vagy tapló, netán mind a kettő?
Aztán mit ér, ha csendes, hallgatag,
s vigyázban áll, bús, szomorú szemmel,
feje lehajtva, lába merev, béna,
sorsát várja nyugodt türelemmel?
Persze, jön magától…
De ha kemény, túl erős a hangja,
nyakába zúdul súlyos népharag,
barátja elfordul, kerüli a rokon,
elítélik őt, rögtön elsőfokon,
és fellebbezésnek helye nincs!
A hallgatás arany: a legdrágább kincs,
fizetségképp szíved némán háborog…
de cserébe az egész világot kapod:
díszes dobozban a nagy, üres semmit.
Megéri, nem igaz?
Kavicsok közt csendben,
némán nő a gaz,
hogy végül mindent beterítsen.
Ott lesz aztán boldog a halandó!
Gyerünk, siessünk a végzetünkbe!
Járjunk csukott szemmel,
akkor nem látjuk tán,
mi húzza le testünk a csendes végtelenbe.
Arany középút, ezüst vagy te már csak,
de ha így megy tovább, bizsuvá romolsz,
mindegy, mit akarunk, a „félig” nem elég,
az egész túl sok nekünk, a semmi holt kevés.
Mit választasz hát?
|
|
|
juhasz aron írta 6 napja a(z) Helios-A lebegő város I. blogbejegyzéshez:
olvasom tovább érdekes is lehet
juhasz aron írta 6 napja a(z) Éjjel született vers blogbejegyzéshez:
nem lehet jöbban tetszett, ift úgy érzem, hogy azért van egy-két ...
juhasz aron írta 6 napja a(z) Nem lehet blogbejegyzéshez:
esküszöm az egyik legjobb vers, írás, amit mostanában ...
juhasz aron írta 6 napja a(z) A halál csókja blogbejegyzéshez:
a rímért ne áldozzuk fel a helyesírást, ragozást, és ...
juhasz aron írta 6 napja a(z) Téglamadár blogbejegyzéshez:
látok benned potenciált, de egyelőre inkább a korod
juhasz aron írta 6 napja a(z) Bozsik Barbara: Megérintettél blogbejegyzéshez:
vártan nekem egy csöppet idegennek tűnik ...
juhasz aron írta 6 napja a(z) 1.Emlékez ránk - A kezdetek blogbejegyzéshez:
huh próbálam elolvasni, remélem, hogy inkább fiatal ...
juhasz aron írta 6 napja a(z) John Monday - novella, intro blogbejegyzéshez:
nem mondom, hogy teljes lett a kép, de mindeképpen...
juhasz aron írta 6 napja a(z) Ahol csobog a patak blogbejegyzéshez:
'Sokan beszéltek róla legendaként,' szerintem...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!