Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Melletted az ágyban
Megcsókoltalak. Megöleltelek. Megnéztelek.
Szép voltál, tested puha s kemény…
Aludtál, halkan dobogott a szíved; élveztelek;
Néztem arcodat. Vártam, elszállt a remény,
Hogy valaha is szerelembe essek irántad…
Lilás ködöt szült sóhajod a szoba
Hófehér falára, s mézízű csókodat
Számban éreztem. Sóhajod halk nyoma
Vibrált a sötétben; zsebre vágtad a bókokat,
Melyeket hanyagul hazudtam neked…
Öleltelek, majd átfordultam a falhoz,
És sírtam az örömtől, hogy nem szeretlek.
Kívánságokat címeztem egy ósdi aranyhalhoz,
De ő nem válaszolt, így el nem eresztelek,
Csak hallgatom lelked álmos énekét…
Súgott a sötétség, e halott katona,
Mely részegen szalutált álmaim előtt.
Sírtam a gyönyörtől, s eldobtam marcona
Emlékedet. A gondok véstek mély redőt
Homlokomra, s szívem, e szikla: meghasadt…
Szerelmes voltam; szétvetett a vágy.
Mellettem feküdtél, bár nem kívántalak,
S csendesen, a ködből, előtűnt egy lány.
Szép volt, mint te, s ezért őrülten utáltalak.
Hallgattam a csendet; számoltam a perceket…
Könnyeim folytak vértelen arcomon;
Kezem remegése felverte a Csend álmát.
Ébren voltam s álmodtam; álltam halmokon,
Hívtalak hangtalan, s eljárta béna táncát
A fehérarcú, vicsorgó, aljas halálom…
Aludni akartam, álmodni nőkről,
Borról, barátokról, s ködből raktam
Álom-téglákat. Elfújtam a szeretőkről
Mesélő fekete gyertyámat, s akartam,
Akartam végre halálomat: jöjjön értem…
Fájt az emlék, az álom, a kétely.
Boldog voltam, kínoztam fejemet,
S a Sors, ez az átok, gonosz métely
Elejtett! Elhúztam tőled kezemet,
S megcsókoltalak, megöleltelek, megnéztelek…
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!