Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Lélek a léleknek

12 éve | Zádori Bence | 6 hozzászólás

Kicsi szívem,

Egyetlen édes kicsi szívem,

Hát megöleltél, s arcomra

Csókot öntöttél, mint két

Kolibri a forró nyári szélben.

Hozzám ragaszkodsz,

Nagy szárnyadat ráborítod

Tátongó, vaskos lapockámra.

Megmutatod nekem, hogy előtted,

S mögöttem mit látsz, milyen ízű

Moraja a népnek.

Tudom, nekem halk és beletörődő,

Nem képviselő benne semmilyen

Figyelő tekintet.

A bíbor zaj mint a kígyózó ördögszekér,

Néked oly hasztalan kísértet.

Nekem csak lábadozó alkonyat, mit megtör

Az összeszokottság, s a hegedűk szopránéneke.

Vállaimat éri a liliomköd, melyet enged magából

A holdfényes, éji napkelte.

Lábaid felett a búkat most ringató képzeletbe

Szenderítem,

Ujjaink és tenyereink mint két földlemez

Fogadja be egymást, és illesztik magvastól össze,

Szelíden.

Ki színpadról, dalhangon át kutat benne, annak

Mit rejt e tánc?

Vágyat, s nagy kalandozást;

De nekem életet, bútlanságot, végtelen csodát,

S ha vége szakad: hamvakig porlasztó hunyást.

Hiába lát más talpunk alatt két kormos sziluettet,

Mi egyet látunk: egy kápráztató fényességet.

A te melled álmosító szonátát dobol,

Az enyém kényeztető szerenádot.

Csak egy nem marad helyben,

És marad legtovább hű a szerelemben:

Az egy, mellyel arcukra írjuk a szót,

Melyet nem hallottunk rég.

Csak így maradhatunk örökre, s szívesen,

Vagy másképp az időn kívül, sehogy sem...

Címkék: múzsa szerelem vers

Kapcsolódó hírek:

Látensmúzsa

Rubina-költészet 6/28. - Lágyan megölni

A megfáradt táj

Rubina-költészet 5/26. - Rubizliszál

Kommentáld!

Hozzászólások

Légrádi Eloise üzente 12 éve

Zoltán, humorod a régi! :)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Szerintem ez egy szerelemtől elszabadult szabad(os) versszabadalom!

Válasz

Légrádi Eloise üzente 12 éve

Mivel tisztában vagyok a képességeiddel, merem állítani, hogy ez egy kicsit gyengébb, mint amiket eddig olvastam tőled. De azok ugye nem versek voltak. Bizonyos sorok nem nyerték el a tetszésem, pár viszont annál inkább. (Azért jó ez, megállja a helyét, de tőled valami bizsergőbbet vártam.)

Ami kevésbé tetszett: milyen ízű moraja a népnek, lábadozó alkonyat, hegedűk szopránéneke- ez már túl erőltetett.
Tetszett: Nagy szárnyadat ráborítod Tátongó vaskos lapockámra.
Kígyózó ördögszekér.
A többi pedig rendben volt, de nem tudnám egyik kategóriába sem sorolni, hogy tetszett vagy sem. Ez nem elemzés, ahhoz fáradt vagyok, meg szükségtelen is, ez csak egy érzelmekre alapozott válaszreakció a sorokra. Írod, régebben írtad, hát most is annyira fiatal vagy! A végtelenbe is eljuthatsz, annyira átjön a versbe fektetett hited, a kötődésed, és az akarás, mely nélkül nehéz valami maradandót alkotni.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Miért lenne kiábrándító!- nekem kimondottan tetszik - ha nem úgy lenne akkor nem így reagálnám!

Válasz

Zádori Bence üzente 12 éve

Nem tudom, mennyire kiábrándító, de ez a versem már több hónapos. :)

Előzmény

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Kis barátom,látom érzem
Szíven ütött a szerelem.
Jajj Istenem , de jól tette
Jobb ettől nem is lehetne.

Válasz

Új hír