Két koporsó 74.

          Az első nap-- munkavégeztével-- a titkárnő megkérdezte Máriától , hogy  érezte magát. Mária, megmondta , hogy minden nagyon tetszik neki, de azért szeretné , ha a hangszóróból a zene egy kicsit hangosabban szólna mert ő otthon úgy szokta hallgatni, különösen a rockosabb számokat. A titkárnőnek a férje zenész volt a Filharmóniánál, ennélfogva felhatalmazást érzett arra nézve , hogy ifjú kollegináját felvilágositsa , hogy a különböző zenéket illik különböző hangerővel hallgatni ,mert  mindegyik más  és más hangerővel élvezhető a legjobban. És még azt is hozzátette , hogy itt az irodába nem az a legfontosabb , hogy milyen hangerővel szóla  zene,hanem az hogy a munka folyamatos legyen és különböző papirok, átiratok minél előbb az illetékesek kezébe kerüljön. A felvilágositás második része , nem igazán nyerte el a Mária tetszését, de egyelőre elfogadta főnöke ajánlásait, sőt megkérdezte , hogy neki mi lesz a dolga, és mikor kezdheti el tevékenységét. A titkárnő megmagyarázta neki , hogy a következő napon már konkrét munkát fog kapni , és pedig, együtt fogják széthordani a  különböző papirokat az  irodákba.

        Másnap reggel Mária pontos időben megjelent munkahelyén, még a titkárnő megérkezése előtt, és elhelyezkedett iróasztalánál. Nem sokára megérkezett a titkárnő is akit sziával köszöntött , hozzá téve , nem vagy te olyan öreg, hogy ne tegeződhetnénk.Természetesen,- mondta a titkárnő mosollyal az arcán, bár ez a mosoly egy cseppet sem hatott őszintének.

-- Megkérhetlek , hogy hozz a kancsóba friss vizet?-- mondta titkárnő , mert ha már itt van ez a lányí akkor szerette volna némi  hasznát venni.

--Természetesen , de hol van a csap?

--Na, gyere velem! - megmutatom, és elmentek a néhány méterre lévő protokollterembe ahol vizcsap is volt, a bárszekrény mellett.Időközben megérkezett az igazgató is, aki köszöntötte a lányokat, a titkárnő meg hozzáfogott kávét főzni. A kávét, pontosan negyed nyolckor vitte be az igazgatónak, aki azt egy külföldi cigaretta kiséretében, pontosan fél nyolcig szertartásosan elfogyasztotta. Eddig az időpontig , senki nem zavarhatta , kivéve a titkárnőt, de csak ha halaszthatatlanul fontos közölni valója volt.

         Ez az idő nem a munkára való összpontositást szolgálta , hanem a magával hozott sportújság átfutását, és egy két rövid cikk elolvasását.

          Ez idő alatt már a titkárságon  gyültek a "látogatók" , akik komoly vagy bagatell problémákkal  terhelték már kora reggel az igazgató agyát, akinek ma reggel újra eszébe jutott Helga, ezért kiszólt a titkárnőnek , hogy hozza be az összes telexet-fax, e-mail még nem volt-- mert vár valami üzenetet egy cégtől. A titkárnő elsietett a telex irodába és máris hozta,az olyan húszméternyi telexanyagot,amit az igazgató elé tett. Az igazgató türelmetlenül olvasta végig, amig végre megtalálta a Helga telexét-- amit valamikor  még az előző nap délutánján írt-- mert egész nap reá gondolt.

          Ez a hir -Helgától- feldobta az igazgató hangulatát, és szivesen fogadta a reggeli látogatókat, és sorba elviselte,hogy  beosztottjai hogyan áskálódnak  egymás személyére, hogyan tálalnak egyazon történetet, netán háromféle képpen is, a saját szerepüket kiemelve, a másikét alábecsülve . Kellő tapasztalattal birt már ahhoz , hogy ebből problémát csinált volna, csak akkor avatkozott be az ílyen űgyekbe, ha az a cég érdekeit sértette. Ha ílyenre került sor, akkor kegyetlen  tudott lenni, de ílyen kevés akadt , ez a nap meg olyan jól indult, hogy elhatározta , hogy nem hagyja magát a mai napon semmi által befolyásolni, és ha már Helga nem lehet a közelébe , akkor ő szedi a sátorfáját és a hétvégére  feleségéhez utazik egy kis kikapcsolódásra. De még mielőtt végleg eldöntötte volna fontosnak tartotta , hogy személyesen üljön a  telexgép elé, és sajátkezüleg pöttyögtese le az  üdvözlő szavait Helgának. Aztán meg már ő is csak a munkaidő lejártát várta ,hogy  indulhasson távollévő feleségéhez. A titkárnő meg miután szétrakta a postát, bevonta a munkába Máriát is , és egyűtt szortirozták szét a különböző osztályokon, ahol egyuttal be is mutatkoztak --kölcsönösen. Csak az volt szokatlan a munkatársak számára , hogy az ajtó kétszer akkorára nyilik mint máskor.