Két koporsó 5O.

           A nagy politika,és annak változásai egyre jobban kiszorult az életünk ből , mert naiv paraszti ésszel azt hittük , hogy  a diktátor nélkül saját magától is befog kopogtatni hozzánk a Kánaán. Hát nem így történt, és nem is történhetett így mert a koncleosztásnál, hosszú sorok kigyóztak és mindenikük a saját nem létező érdemeiket hangoztatták. És bár még akkor nem tudtuk , de azután sok minden kiderült , hogy a lövöldözők azzal dicsekedtek, hogy a másik oldalon álltak. Tény és való, hogy igaz a mondás miszerint a forradalom felfalja gyermekeit. Itt is ez történt. Rövid néhány hónap alatt, a forradalomban az igazak oldalán állók , egy kettőre félre lettek téve , mert jött az uj generáció a kommunista vezetés , második harmadik vonala, uj jelszavakkal, uj köntösbe öltöztetett szlogenekkel.

          A sajtóban, naponta jelentek meg  , személyes sérelmek, megoldatlan perek, eltussolt ügyek,  annak reményében, hogy most talán előveszik ujra az ügyeket és a jog nem csak jog lesz , hanem igazságszolgáltatás is.Hát nem igy történt. Valamikor március táján, az ujságok naponként elkezdték hozni , kiemelt helyen , hogy csak az tegyen feljelentést és panasziratot az ujságokban, aki azt dokumentumokkal bizonyitani is tudja. Azt hiszem ez volt az első lépés ami az átlagembert megtorpanásra késztette. Hogy bizonyitsam be azt , egy űgyvédnek egy birónak , egy ujságnak , hogy én jobb lakatos, könyvelő, tanár mérnök, vagyok mint a másik , és a másiknak  mégis nagyobb a fizetése mint az enyém. Az hogy a dolgok maguktól megváltoznak az csak egy szép leányálom a szőke herceggel, hófehér paripán, aki éppen feléje vágtat , hogy ölébe kapja és elsuhanjon vele a boldogság sugárutján az örök boldogság hazájában.Hát ilyen csak a mesében van-- de ott van gonosz boszorkány is meg hétfejű sárkány is. És ebben különbözik a mesevilág az igazitól , mert itt csak sárkányok vannak, és gonoszok-- igaz nem  igy hivják őket  hanem valami divatos   kitalált jól hangzó neveket találnak ki maguknak, mint például a nemzeti megmentési front, liberális , konzervativ, nemzeti paraszt párt, és egyébb tömörülések,akik  máris a nép nevében, és a nép nevével visszaélve  saját pecsenyéjűket sütögetik. A gyárakban a vezetők egy kicsit visszafogottabbak, talán elnézőbbek, néha még emberi hangot is megütnek, egyértelmüen látszik rajtuk , hogy tanácsatalanok a diktatura aljas támogatása nélkül, a saját tudásuk emberségük habitusok alapján, képtelenek biztos döntést hozni, mert minden hatalmuk  erejük a diktatura által  alátámasztott pilléreken állt.

           Talán még két hét sem telt el, amikor a szabad szombat lehetősége szóba jött. Lementem a raktárba, kértem a raktárnoktól  egy kétszázszor , százhúsznöt centiméter  méretű lemezt és krétával még a raktárban  ráirtam: Szabad szombatot akarunk! A pannó felállitása , a raktár elébe -- ami pontosan szembe volt az  iroda épülettel,--nem telt többe mint három másodpercbe , és nem magamnak, hanem mindanyiunk nevében irtam oda -- még öt perc sem telt el , és máris  hivattak az igazgatóhoz. Az igazgató teljesen normálisan viselkedett, és azt mondta: Már értesitettek, hogy  te irtad azt a táblát. -- Nekem is jól jönne a szabad szombat hidd el , de ezt nem te , és nem én fogjuk eldönteni. Én meg azt mondtam neki , hogy azt hittem , hogy az irásomat ismerte meg, de ha értesitették , az azt jelenti , hogy a titkosszolgálat még mindig müködik pedig a szekus már régen nem látogatja a gyárat.-- Erre ő azt mondta: Remélem nem is fogja soha többet. Nem volt ez egy hőstett, akkor meg pláne nem, csak azt akrtam érzékeltetni  közreadásával , hogy akkor egy pillanatra felmertük emelni fejünket , mert nem kellett félnünk attól , hogy  a szeku lecsap, és hetekig hónapokig járhatunk kihallgatásra , meghallgatásra, vallomástételre, és egyebekre.

           Azt nem mondom , hogy a továbbiakban nem lesznek utalások, visszanézések erre a korszakra, hogy innentől kezdve  feledésbe merül az egész, csak azt, hogy szivem szerint jobban szerettem volna ha erre  a negyven ötven éves diktaturára, és visszafele menetelésre  soha sem kerül sor.

           És talán most elérkeztünk oda, hogy elmeséljem  miért kapta ez az irás a két koporsó cimet, akkor amikor számtalan , talán jobb cim is kinálkozott volna. Először is azért , hogy én, gyermekeim , unokáim, és mindenki  aki olvassa, ne feledje , hogy ilyen körülmények között éltünk, éltem-- és ha magamról beszélek  kemény negyvenöt évet, amiből az időközben két kemény koporsóba kényszeritett diktátor duett is közrejátszott.

          Kivégzésüket, többször megnéztem, rezzenéstelen arccal követtem az eseményeket , nem mozdult meg bennem semmi-- pedig nagyon érzékeny embernek  ismernek, és sajnos az is vagyok.

          Hanem a temetésük az minden szempontból különös volt. Erős koporsók, betonlapokkal lefedve, mintha még akkor is féltek volna , hogy újraéled, és ami a legmeglepőbb, hogy mig az átlagemberek tetemeit, barátok szeretteik, tisztelőik kisérik utolsó utjukra, adják meg a végtisztességet, addig ezt a két diktátort, ellenségei, gyilkosai és katonák tüntették el a föld szinéről kutyafuttában, egy hajnali órában, amikor a rendes emberek az igazak álmát alusszák.Diktátorsors!