Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Sötétség. Kinyitom a kaput és belépek.
A város fényére még egyszer visszanézek.
Végig az úton, és érzem, tudom,
Valahol ott állsz te is a betonon.
Lépteim koppanva szállnak az éjben
Felbukkan a ház és úszik a fényben.
Továbbindulok és megnyugszom egészen.
Valahol ott vagy bent, én tudom, érzem.
Benyitok az ajtón és elvakít a fény.
A gyűlölet ködfátylát te oltottad belém.
Egy apró nesz: ahogy fémen koppan fém,
Majd apró darab ólom süvítve száll felém.
Még látom, ahogy vérem freccsen szét
És vörösre pingálja öntudatom egét.
***
Időbe fagyva szállok a térben
A végtelenségnek halálmezejében.
Gondolataim sebesen cikáznak,
Életemmel együtt testembe bezárnak.
Izmaim többé nem engedelmeskednek.
Nem látok, nem hallok, a semmiben lebegek.
Kezemet vízbe mártom, és érzem
Ahogy jégtüskék fúródnak át a józan észen.
Félelem, Bánat, Harag, Gyűlölet,
Végtelen lelkem szivacsként gyűjtöget.
Mélyebbre süllyedek a Végzet tavában.
Három volt, de ezt soha nem kívántam.
És…és…és…
***
Egy kéz: lenyúl, és szorosan megragad,
Sziszegve elillan az izzó gondolat.
Emelkedek, s fény tör át a szemhéjamon.
Elszáll a kín, a gyötrő fájdalom.
A levegő csípi arcomat, és érzem,
Ismét csak egy pont vagyok a térben.
Fölöttem sárkányok lelkei szállnak
Én meglátlak Téged…
És végleg megállnak.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!