Fiktiv történelem lecke

           A cím onnan adódik , hogy a történelmet, már 1007 után is úgy írták, mint most.Vagyis valakinek a szája íze szerint. Csusztatások , hazugságok, soha nem volt dicsőségek felsorakoztatásával tele. Csak akkor más volt a világ, mert egy  csatát, csak az ismert , aki ott volt. De az nem tudott írni- az irásbeliség általánossá válása egy későbbi időre tehető - ezért elmesélte, egy olyan embernek , aki tudott úgyan írni , viszont soha nem látott csatát. Ezért ez az írástudó ember a sortűzet úgy képzelte el,hogy a katonák sorba állnak és tüzet raknak.

          Ezt viszont a normannok, dánok nem tehették meg , mert hajós nép volt, és hajón úgye nem lehet tüzet rakni, mert el ég a hajó.Pedig lehetett már az ókorban is. A görögök művelték is a hajócsatákban, az úgynevezett görögtüzet - de ezt a normannok nem tudták , mert az írás olvasás tudománya nem volt túlpörgetve náluk.

          Ílyen előzmények után támadták meg a dánok Albiont - egyenesen Durhami várát. (Dur-hami,magyarul= keményet enni).A csata kimenetele első perctől világos volt, hogy a dánok győzelme biztositott, mert olyan katapultjaik voltak ,amelyikkel olyan pontosan tudtak célozni , hogy hajóról egyenest a trónterembe tudták bekatapultálni a dán harcosokat, a toronyszobán keresztül. Az angolok, éppen nagy dinom -dánomot tartottak, és annyira rózsaszinbe látták a világot, hogy a dán harcosokat égből pottyant vendégeknek nézték.Meg is kinálták őket étellel itallal. De a dán harcosok akkor még mértéktartóak voltak mert egy pillantra sem feledkeztek meg érkezésük céljáról.

          Aztán amikor látták , hogy a vár urai és védői az italtól teljesen elembertelenedtek , és már semmiféle ellenállásra nem képesek - szépen sorba lekaszabolták a vár úrait és védőit, - csak az asszony népet hagyták életben. A hölgyeknek kárpótlásul,  meg akarták mutatni , hogy nem csak harcban jók , hanem legalább olyan vitézek az assszonyölelésben is. Az asszonyok eleinte vonakodtak egy kicsit, de amikor látták, hogy férjeikre, kitartóikra nincs mit számitani többé,mert már kilehelték lelküket - kényszerrel ugyan  de beadták derekukat. A vár bolondja ezt mind végig nézte egy buvóhelyről józanon. Aztán előjött ő is és jeleskedett az ital töltögetésébe. Ő csak töltött, a harcosok meg ittak mulattak, és magukévá tették a kissszonyokat, az assszonyokat, de még az öregecskéket is, mert nem tudták már megállapitani senkinek az életkorát a sok elfogysztott italtól. De különben sem akartak félmunkát végezni. A vár bolondja akit Bó Londnak hivtak meg csak töltött, töltött szorgalmasan egészen addig, ameddig nem látta azt, hogy a dán harcosok is dőlnek kifelé.

         Ekkor , további töltögetések közepette az egész dán csapatot egy páncélterembe terelte, ahol tovább folyt az ivászat. Amikor minden dán a teremben volt -  egy kemény agyagszinű anyagból készült sorompóval, lezárta páncéltermet.

         Mikor látta , hogy mindent remekül megoldott, magához vette a hatalom stafétabotját, és uralkodni kezdett. Nem vitte túlzásba, de ivott egy két pohár bort, és választott magának, vagy két még mozogni képes angol kisasszonyt akivel megosztotta ágyát. Aztán pihenőre tért. Jól kialudta magát, és mikor felébredt hozzáfogott megírni a "csata igaz történetét" , még mielőtt egy bérfirkász, valami hőskölteményt faragna  az egyszerű, de szomorú történetből. 

         Az igaz történetet olvastátok most!