Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Prológus
Nem hiszek istenben.
De nem hiszek a sátánban sem. És nem hiszek lélekvándorlásban, szellemekben, babonákban, varázslatokban, jóslatokban, előre megírt sorsokban. És főleg nem hiszek az átkokban.
Néhány hónappal ezelőtt a szabadságomat egy tengerparti üdülőhelyen töltöttem. Amikor bejelentkezem egy szállodába, soha nem mulasztom el udvariasan, de nyomatékosan felkérni a recepcióst, hogy ne említse senkinek, hogy itt vagyok. Tekintve, hogy az arcomat lényegesen kevesebben ismerik, mint a nevemet, ez általában elegendő szokott lenni ahhoz, hogy zavartalanul pihenhessek.
Ezúttal ezt az óvintézkedést elmulasztottam megtenni, magam sem tudom miért. Pedig nem felejtettem el.
Akárhogy is, hamarosan az üdülővendégek olykor jóleső, de máskor kissé terhes érdeklődésének középpontjában találtam magam. Volt, aki autogramot kért, volt, aki közös fényképet akart, megint mások csak gratuláltak, némelyek érdeklődtek, mikor jelenik meg a következő regényem, és mi lesz a témája. Zavartalan pihenésről tehát szó sem lehetett.
De végül mégsem bántam, hogy így történt.
A negyedik nap reggelén egy gyönyörű fiatal nő kért engedélyt, hogy leüljön az asztalomhoz. Louisa néven mutatkozott be. Mint mondta, a családjával pihen itt egy hetet. Kezével széles mozdulatot tett. Tekintetemmel követtem, egy fiatal férfit láttam, amint egy öt év körüli kislányt és egy hároméves forma fiúcskát terelget a homokos parton a tenger felé.
A fiatalasszony egy dobozt tett elém az asztalra. Belekukkantottam. Három könyv lapult benne. Felajánlotta, hogy beleolvashatok a könyvekbe, és ha érdekel, amit bennük találok, elmeséli a teljes történetet. Talán érdekes, és érdemes arra, hogy megírjam.
Nem akartam udvariatlan lenni és visszautasítani, ezért elvettem a dobozt. Délután, az ebéd utáni sziesztám idején, amikor a szálloda erkélyén üldögéltem, belelapoztam a könyvekbe, amik, mint kiderült, kézzel írott naplók voltak. Az érdektelenségem néhány perc után elillant, sőt, hamarosan kifejezett izgalom, majd döbbenet, csodálkozás lett úrrá rajtam. Lelki szemeim előtt máris megjelent az új regényem.
Papírra vetettem a történetet, ismerjék meg Önök is.
(folyt. köv.)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!