Mit kezdjek én Tomival? Azt képzeli magáról, hogy dögös, jóképű, és minden lány róla álmodozik. Pedig ez nem így van! Én például ki nem állhatom a nagy pofáját. Állandóan csak azt szajkózza, hogy ő mekkora egy alfahím, és eszerint is viselkedik. A többieket meg lenézi, mintha ők egy alacsonyabb emberfajtához tartoznának. Szerintem meg pontosan ő az, aki nem igazi férfi.

***

Nem tudom, mi van velem. Már két napja más sem jár a fejemben, csak Tomi. Ahogy jár-kel a gépsorok között, mindenkihez, aki mellett elmegy, intéz egy-két kedves szót, haverjaival hosszasan elbeszélget, nevetgél…

Térjünk már észhez! Igen, ő ilyen. Most. Ezt mutatja. De persze tudom nagyon jól, hogy valójában egy felfuvalkodott, öntelt hólyag.

***

Ha találkozom Tomival, nem érdekel, mennyire bunkónak néznek a többiek, nem köszönök neki. Még csak rá sem nézek. Nehogy már azt higgye, minden nő térdre borul előtte!

***

Tomi ma odajött hozzám, és megkérdezte, mi bajom van vele. Hehe, bántja, hogy nem foglalkozom vele! Nincs semmi, ezt feleltem, de nem néztem a szemébe. Még egy darabig ott állt mellettem (nyilván azt várta, hogy bocsánatáért esedezzek), aztán elment. Most legalább megtudta, hogy nem körülötte forog a világ!

***

Ma reggel, munkakezdés előtt megcsiklandozott. Mintha jó barátok lennénk. Én persze azonnal ellöktem magamtól. Ha nem lettek volna ott a többiek, még pofon is vágom. Mit képzel ez a hülye? Ráadásul még vigyorgott is hozzá, mint a csintalan gyerek, aki rossz fát tett a tűzre. Biztos azt hitte, aranyosnak tartom majd. És akkor ne legyen ideges az ember…

***

Szegény Tomi, már kezdem kicsit sajnálni. Két hete minden áldott nap odajön hozzám, hogy oldja kicsit a kettőnk közti feszültséget.

De nem! Akkor sem fogok a szemébe mosolyogni, amikor ki nem állhatom!

***

Ma úgy döntöttem, megkegyelmezek Tominak. Úgysem fogja feladni az ostromot, hadd legyen egy kis öröme! Válaszoltam hát neki, amikor kérdezett, a szemébe is néztem, sőt, mosolyogtam rá. Ennél többet aztán már tényleg ne várjon tőlem senki!

***

Tomi elhívott kocsmázni. Nem volt elég, hogy munkaidő alatt többször is odajött hozzám, fárasztott a hülye szövegével, még ezek után is vele legyek? Taszított a puszta gondolat is, de az a nézés… Annyira aranyos volt akkor Tomi, ahogy szinte esdekelt a kegyelmemért… Nem lehetett, nem tudtam nemet mondani.

Végül is, csak egyetlenegy délutánról volt szó, ez még nem a világ vége.

***

Egyre jobban elvagyunk Tomival. Rájöttem, hogy valójában nem is olyan nagyképű, mint amilyennek hittem. Sőt, egész jó fej. Kezdem megkedvelni. Készséges, mindig segít, ha valamit nem tudok, vagy megakadok a munkában. És azt is látom rajta, hogy érdekli, mi van velem, mi a kedvenc ételem, italom, milyen zenéket szeretek. Múltkor még kávéra is meghívott. Emlékezett, hogy egyszer beszélgettünk a kávékról, meg hogy én a csokis cappuccino-t szeretem a legjobban. És ő olyat vett nekem a gépből. Hát nem imádnivaló?

***

Ma nagyon pipa lettem Tomira. Megkértem már többször, hogy mások előtt ne tapogasson, ne is nagyon érjen hozzám, erre ma megfogta a kezem, mindenki szeme láttára. Na, most aztán beindul majd a pletyka, mindenki rólunk fog beszélni…

***

Már egy hete minden áldott nap Tomi visz haza kocsival. Most már tényleg van okuk az embereknek pletykálni.

De nem baj! Én tudom jól, hogy Tomival csak barátok vagyunk. És egy barát miért ne vihetne haza kocsival, ha egyszer két sarokra lakik tőled?

***

Tomi ma megpuszilta az arcomat, amikor elváltunk. Nem mondom, jólesett. Ő egy igazi férfi, nagy megtiszteltetés, hogy a barátomnak mondhatom.

Aki pedig ennél többet lát bele, az nem ért semmit!

***

Tomival tegnap este nagyon jót sétáltunk a tó körül. Pontosabban, már inkább éjjel volt. De egyáltalán nem féltem. Tomi mellett teljes biztonságban érzem magam.

Sokat megtudtam róla, a családjáról, az álmairól. Többek között kiderült, hogy nem boldog, akármennyire is annak látszik. Hiányzik az életéből valami. Úgy érzi, nem teljesen szabad, amit őszintén szólva meg is lehet érteni. Az irodai munka eléggé megköti az ember kezét, ráadásul még kitörési lehetősége sem nagyon van. Arról nem is beszélve, hogy nem költözhet külön a szüleitől, mivel soha az életben nem gyűjt össze annyi pénzt, hogy saját lakása legyen. Albérletbe meg nem akar költözni. Az csak pénzszórás. Így sem tud félretenni, mindig elmegy a pénz, vagy a kocsira, vagy valami másra, ami éppen közbejön. Hát még ha neki kéne a lakhatásért is fizetni…

***

Megcsókolt!

***

Tomi jó választás volt. Igazi úriember. Illendően bemutatott a barátainak, a szüleinek, csupa jót mondott rólam nekik. El vagyok bűvölve.

Hú, nekünk már nagyon régen találkoznunk kellett volna! biztos vagyok benne, hogy ő az igazi.

***

Sajnos mindketten nagyon kimerültek vagyunk mostanában. Sok a munka. Tominak még a kocsija is elromlott, ezért most kénytelenek vagyunk busszal járni.

Sok a gond. Ezért sajnos sokszor beszélgetni sincs kedvünk, csak vagyunk egymás mellett. A szex az jó, sőt, kell is, hogy az ember mégis kikapcsolódjon egy kicsit, de azért néha nem ártana egy kicsit beszélgetni…

***

Tomi egyszerűen nem hajlandó velem foglalkozni. Mintha már nem is érdekelném. Ha át is jön hozzám, leül, és csak néz maga elé. Néha megkérdezi, hogy érzem magam, de ahogy beszélni kezdek, azt látom, hogy már nem is figyel rám. Teljesen megváltozott mostanában.

***

Na, hétvégén végre újra kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Elmentünk iszogatni a barátainkkal, aminek az lett az eredménye, hogy jól lerészegedtünk. Nem is nagyon emlékszem az estére, csak néhány homályos kép maradt meg bennem. Azt viszont megint éreztem, hogy Tomi engem akar, testestül-lelkestül. Többször is közelebb húzott magához, és büszkén mesélte a barátainak, hogy milyen jó kis barátnője van, süt-főz a kedvére, méghozzá nagyon finomakat. Jobbat, mint a saját anyja. Mondanom sem kell, ezt nagyon jólesett hallanom. Az anyja igazán jól főz.

***

Kezd furdalni a lelkiismeretem. Múltkor, az egyik házibuli alkalmával szemeztünk Petivel, Tomi legjobb barátjával. Még azt is megengedtem neki, hogy megfogja a kezem. Persze, azt azonnal tudattam vele, hogy én Tomit senkiért el nem hagyom, mert nagyon szeretem. Azt hiszem, megértette.

***

Ha Tomi nem foglalkozik az én érzéseimmel, én miért foglalkozzak az övével? Nagyon jól elvagyunk Petivel, és nem fogom őmiatta megbontani a barátságunkat. Nem történt köztünk különben semmi, így nem is tudom, miért van úgy oda, ha együtt lát minket.

***

Úgy érzem, Tomi megcsal. Mintha nem lenne teljesen őszinte velem. Múltkor is azt mondta, segítenie kell otthon az anyjának főzni, ezért nem tudunk találkozni. Na persze… Soha még egy fakanalat sem vett a kezébe, most majd biztos megváltozik. Nem, érzem, hogy valamit titkol előlem!

***

Ha ő titkos utakon jár, én miért ne? Elmentünk Petivel inni, csak mi ketten. Jól éreztük magunkat. Tominak egy árva szót sem szóltam erről, csak utólag tudta meg. Persze, nagyon mérges lett, de kit érdekel? Ő titkolózhat, én meg nem?

***

Ma kiderült, hogy alapos okom volt őt gyanúsítani. Tényleg megcsalt. Méghozzá egy feslett kis libával, akinek az volt a legfontosabb dolga, hogy a kozmetikusával időpontot egyeztessen. A többi problémáját a szülei – meg gondolom, most már Tomi is – megoldották helyette. Hát, ha Tomi őt akarja, legyenek boldogok! Én nem szólok bele.

***

Tomi nem száll le rólam. Megmondtam neki, hogy nem akarok tőle már semmit, ő mégis folyton bocsánatomért esedezik. Már nagyon idegesít. Egyre csak azt hajtja, hogy engem szeret, senki más nem tudja őt boldoggá tenni, meg hogy azért csalt meg, mert összezavarodott. Azt hitte, titkon összejöttem Petivel. Erre nagyon mérges lettem, és amikor találkoztunk, jó nagy pofont lekevertem neki. Ez egy hete volt, azóta lecsillapodott. Nem hívogat, nem keres. Végre-valahára!

***

Nem tehetek róla, hiányzik Tomi. Nagyon magányosnak érzem magam, mióta nem vagyunk együtt, és hiába keresek, nem találok még egy olyan rendes férfit, mint ő. Azt hiszem, igazságtalan voltam vele szemben, meg kellett volna bocsátanom neki. De legalábbis adhattam volna még egy esélyt, hogy jóvá tegye hibáját.

Persze, most már késő, én meg nem fogok utána kuncsorogni!

***

Hú, nagyon boldog vagyok! Tomi ismét bocsánatot kért, én pedig adtam neki egy esélyt. Megígérte, hogy hűséges lesz, és bármit megtesz, hogy a kedvemben járjon.

Engem azonban ez már nem érdekel. Csak legyen itt mellettem, az a lényeg.

***

Hát, a kapcsolatunk Tomival már messze nem olyan, mint a legelején. Nemigen törődünk egymással, nem nagyon beszélgetünk. A szex még mindig jó, ez az egy, ami egész idő alatt megmaradt. De már egyáltalán nem érzem azt Tomi mellett, hogy nő vagyok. Csak egy robot. Egy szerelmes robot.

***

Többen is megkérdezték tőlem, miért nem hagyom ott Tomit. Annyi rendes férfi van még rajta kívül a világon, kedvemre válogathatnék. Nem kéne leragadnom nála.

Persze, tudom jól, hogy igazuk van. De nekem jó így. Szeretem még mindig Tomit, és nem fogom csak úgy felrúgni a kapcsolatunkat, ha már ennyi mindenen keresztülmentünk együtt. Szegény annyit küzdött értem, össze is roppanna, ha végleg szakítanék vele.