Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Baljós előérzettel, de útnak indultam. Én csak haza akartam jutni, ezen a sokszor megjárt úton.
A telefonomban a szokásos zene ment, valami szerelmes maszlag, ami arra a lányra emlékeztetett, akivel nem rég szakítottunk. Nem volt benne biztos, hogy mit érez...talán én sem, de ezt még saját magamnak sem mertem volna bevallani, de majd csak lesz valahogy .
Időközben elkalandoztak a gondolataim, olyan furcsa volt az egyik barátom, miközben beszélgettünk végig úgy éreztem, valamit elakar mondani, valami nyomasztja ott legbelül, de majd holnap megbeszélem vele.
Fel kéne hívnom a Felíciát is. Jó lenne hallani a hangját. Utálom, hogy a korkülönbség miatt szakított velem.
Jön egy autó. Annyira részeg nem vagyok, egészen az út szélén haladok. Csak ne lenne ez a hatalmas köd! Alig látok valamit...
Hirtelen mély fájdalom szaggatja szét a lábamat. Felüvöltök. Meleg valami árad az úttestre...Úristen! Mit csináljak? Ez a vérem!
Szédülök. Miért nem áll meg az autós? Hol a telefonom? Mi történik? Remegő ujjakkal tárcsázom a mentők számát, de ekkor megint motor hangot hallok.
Próbálok kimászni az árok felé. Sikerülnie kell. Látnom kell még az unokahúgomat! Ha másért nem is, de ő érte el tudok kecmeregni az árokig. Csak ne fájna ilyen iszonyúan a lábam! Egyre gyengébbnek érzem magam... Édes istenem, segíts rajtam!
Forró könnyek csorognak végig az arcomon. Nem érzem a testem. Egyre inkább halványodik minden és csak tehetetlenül sírok. Az autó egyre közelebb ér, már látom a reflektor fényét. Gyorsan jön, nem tudok mit csinálni. Vajon gyors halál lesz? Szeretném elmondani a családomnak és a barátaimnak, hogy szeretem őket. Látni akarom még egyszer az arcukat!
Miért nincs mellettem ilyenkor senki? Miért kell így végeznem? A remegés egyre jobban ráz...
És én utoljára nézek szembe az autó reflektorával...
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!