Saira "találkozása" Édesapjával

Egy gyengéd érintésre, - mintha egy kis virágszirom ért volna az arcához, - nézett fel Arámi. Kis unokája kedves kis arcát pillantotta meg. Mairával ott álltak fölötte összeölelkezve.  Boldogan mosolygott rájuk, szemeiből végtelen Szeretet áradt.

Gyorsan teltek - múltak az évek. Saira már kilenc éves volt. A csodálatos Napkelte rendszerint már kinn találta őt a lapos sziklaplatón a fennsík keleti oldalán. Szent Pozícióban ült' úgy figyelte a keleti égbolton felbukkanó narancsszínű hajnalpír egyre ragyogóbb, egyre világosodó fényét. gyönyörű látvány volt, amikor a Felkelő Nap már átvilágította a fehér felhőket, csodálatos rószaszínre festve azokat. Ezt a gyönyörködtető szépséget hamarosan felváltotta a csodálatosan aranyfényű felhők sokasága, amikor a Nap már teljes Fényében ragyogott. Sairá behunyta a szemeit és teljes lényét átadta Mennyei Atyjának.

Hirtelen Édesapja állt előtte. Boldogságtól dobogó szívvel nézte ŐT, és  már-már felugrott, hogy határtalan gyermeki örömmel szaladjon oda Hozzá, de Édesapja gondolatával üzente:

--  Édes Kislányom, kedves gyermekem! Ha most testi - fizikai - földi lényedre gondolsz, és ha e szerint akarsz cselekedni, akkor erre a magas szellemi szintre emelt lelki - tudati rezgésed el fog tűnni, és én már nem leszek látható számodra! A fizikai, alacsony anyagi rezgés - nem az, amelyen én most megnyilvánulok. Őrízd Szereteteddel ezt a képet, és figyelj arra, amit most mondanom kell neked!

--  Kisleánykám! Terád, a testvéreidre, Édesanyádra, és rokonaitokra akik a segítségetekre vannak még sok nehéz megpróbáltatás vár. Hamarosan el kell indulnotok a Frank nép földjére. Utatok nem lesz nehéz, mert Mennyei Atyánk parancsol a szélnek esőnek. Isten megmutatja nektek hol tarthattok pihenőt, milyen partokon köthettek ki biztonságosan, ahol semmi veszély nem fenyeget titeket!  Mennyei Atyánk, a Szeretet Istenének Angyalai vigyázni fognak rátok minden utatokon!

-- Joseph a fiaival menjen le a kis védett öbölbe, mert a hajót alaposan át kell vizsgálni mielőtt útra kelnétek vele a tengeren!  Vigyetek le minden jól használható holmitokat a hajóba, mert holnapután reggel - kora hajnalban már el kell indulnotok!

Nagyon gonosz emberek tartanak felétek a sivatagon át! Az oázisban megfigyelték, hogy mindíg ugyanazok az emberek vásárolnak be, és most, amikor legutóbb az oázisban voltatok, messziről követték a férfiakat egészen a fennsíkig, mintha nekik is arra vezetett volna az útjuk! Azok a becstelen emberek azt hiszik, hogy csak az apa él errefelé a fiaival ennyire távol az emberektől , mert biztosan jó okuk van elrejtőzni az emberek elől! Ez elég ok nekik arra, hogy elvegyék tőlük, amijük van! Miattuk kell innen ilyen hirtelen elmennetek - bár különben sincs már itt többé dolgotok!  Megérett a helyzet arra, hogy továbbmenjetek!

--  Édesapám! Őrzöm minden szavad! Nagyon szeretlek! - és Saira az Édesapja felé sugározta ki minden szeretetét a tekintetén keresztül. Édesapja befogadta őt ragyogó, fehér - arany színű Szeretetenergia - mezőjébe. Eggyéváltak a Szeretetben. Saira behunyta a szemeit nagy-nagy boldogságában, és  -  hirtelen megérezte, hogy Édesapja már nincs itt vele. Arra gondolt --  Édesapám, hol vagy most?

-- Itt vagyok, gyermekem. Mindíg veletek vagyok!

-- Érzem, amikot itt vagy! Olyankor az állandó jelenlét érzése fog el és boldog vagyok.

--  Tudom, kisleányom! Látom az érzéseidet! Figyelj ide még egy kicsit!

Te és a Testvéreid nagyon fontosak vagytok az Emberiség számára!  i a Szeretetet és minden isteni tulajdonságot, mindíg a Jót képviselitek

és az utódaitok is ugyanígy fognak viselkedni. Isten valódi, régen, az Ősi időkben az embereknek adott Szent vallását és Igazságát fogjátok terjeszteni, az Ő szent és Igazságos Törvényei alapján fogtok élni, és szembeszálltok a gonoszokkal. Ezért lesz majd sok-sok ellenségetek az eredendően gonosz, sötét vérvonalú lények között, de az általuk elhitetett emberek között is!

--  Nem félek, Édesapám! Isten parancsai szentek előttem, és még az életem árán is megtartom azokat!

--  Kislányom, félned soha nem is kell! Mindíg lesznek olyan társaitok, védelmezőitek, akiknek mindenkor és mindenben számíthattok a segítségére. Ők a Szent Cél érdekében áldozatkészen állnak mindíg mellettetek még a legnehezebb időkben is. Abban a szép országban, ahol élni fogtok, sok segítőtök lesz, akik ismerik Isten Igazságát, és mindíg betartják Isten Törvényeit. Ők a saját életüket és a családjuk biztonságát is feláldozva védelmeznek majd titeket, utódaitokat, és azoknak is minden leszármazottait. Ők a Fény családjának bátor harcosai.

Sairá áhitatosan hallgatta Édesapja szavait, majd amikor már nem hallotta - lassan felnyitotta a szemeit és hálát adott Istennek, hogy találkozhatott Édesapjával. Gyorsan felkelt a földről és a többiekhez sietett. Amikor Édesanyja észrevette, milyen sebesen fut feléjük a kislánya, azonnal kiabált társainak. Azonnal abbahagyták amit éppen csináltak, és várták, hogy Saira mit fog mondani nekik.

Amikor Sairát végighallgatták, az elmondottak értelmében, azonnal, késedelem nélkül engedelmeskedtek. Tudták, hogy Mesterük sohasem beszélt fölöslegesen! Hajnalban még alig pirkadt, amikor ők már lementek a hajóhoz. Ott reggeliztek meg a parton. Munkájuk végeztével visszatértek a barlangba, amely annyi éven át biztonságot nyújtó otthonuk volt, de többé már nem az!  Gyorsan összeszedték minden, -  még használható dolgaikat és nagy batyukba kötötték ezeket. A férfiak vezetésével lefelé indultak a meredek lejtőn a hajóhoz, amely már teljesen felkészítve várta őket. Mindnyájan Isten-hozzádot mondtak eddigi otthonuknak és a fennsík alatt elterülő csodálatos tájnak, amelyben annyit gyönyörködtek minden hajnalban és esténként a szinte hihetetlen látványt nyújtó naplemente alkalmával.

Veszélyes volt a meredeken levezető köves-kavicsos út. Nagyon vigyázniuk kellett a meredeken magasba nyúló sziklafalak mellett meghúzódó törmelékes ösvényen, ahol még terhek nélkül is nagyon veszélyes volt a leereszkedés.Nem haladtak még túl sokat előre, amikor a hátuk mögött egy iszonyatos, földrengés - szerű robajra rezzentek össze és mindannyian érezték, hogy remeg a lábuk alatt a szikla. Teljes testükben a sziklafalnak lapultak. amikor visszabnéztek látták, hogy  egy hatalmas szikladarab lezuhant és teljesen elzárta mögöttük az utat. Egy emberként kiáltottak fel örömükben.

--  Hála legyen Neked Szeretet hatalmas Istene! Te mindíg megvédelmezed a te gyermekeidet!

Végtelenül nagy, hálás örömöt éreztek, hogy most ismét megtapasztalhatták Isten védelmező kezét!

Lassan-lassan mindnyájan leértek a kis öbölbe. Boldogan látták meg az öböl csendes vizén ringatózó hajót, amely olyan szép volt, mintha tegnap hagyták volna csak itt. Felszálltak a hajóra, és hálát adta Istennek a csodálatos megmenekülésért. A nyílt tengerig vezető keskeny sziklafolyosón keresztül nehéz út várt rájuk, de evezőik segítségével sikerült "kiaraszolniuk" a nyílt tengerre. Most látták utoljára azt a magas sziklaszirtet, amely elrejtette a szárazföld felé vezető keskeny, sötét sziklákból álló csatornát!