Hajlamos vagyok elfelejteni levinni a szemetet, de a virtuális kukát igen, kiürítettem. Szóval halálbüntetést kapott a zagyvaságom. :)

Előzmény

Válasz

A lomtár is ki lett ürítve? Mert akkor még nem történt gyilkosság, csak börtönbe zártad, mondjuk. Életfogytiglan? :)

Válasz

Willie, örülök, hogy még emlékszel Viola nénire. Fontos szerepet fogok neki szánni, igérem. :)
Béla, köszönöm, ez jólesett! :)

Válasz

Tibi! ne szerénykedj,úgyis szeretünk!

Válasz

Jól van, már úgyis vártam, mikor tűnik fel újra Viola néni egy láncfűrésszel :-))).

Előzmény

Válasz

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást!
Ami a krimit illeti, eleve egy elfuserált ötlet volt. Reál beállitottságom (ezen a billentyűzeten nem találom a hosszú i-t) ellenére logika terén hadilábon állok, ha az irásról van szó. Lelkileg, történetileg nagyjából korrekt dolgokat művelek, ám mindig becsúszik egy-egy baki, amitől aztán hiteltelennek tűnik az egész. Most is ez történt. De azt mondom, nem tragédia. Sőt, meg kellett ezt lépnem (bármennyire is fájdalmas egy irónak a munkájától megválnia - ide most pontosvessző jönne, de azt sem találom, nem az enyém a laptop - , igen, nagyon nehéz, mintha egy jó baráttól kellett volna megszabadulnom). De az embernek be kell látnia a hibáját. Belefogtam valamibe, ész nélkül, pusztán néhány fiktiv filmre, sorozatra alapozva tudásomat, mert hajtott a kezdeti lelkesedés. A modern kornak köszönhetően viszont jó páran felnyitották a szemem, és ezért hálás vagyok. Igyekszem többé nem elkövetni ezt a hibát. A történet, amiről beszéltem (a Gyerekfejjel cimű) hamarosan újult erővel nekilendül. Valószinűleg úgy fogok tenni, ahogy William a Nerefiddel, vagyis, amint átnéztem, és kellő erőt és elszántságot érzek a folytatásához, felpakolgatom az elejétől fogva. Abban is felmerül a krimi (akik olvasták, tudják), igy talán lehetőségem nyilik fejlődni a műfajban.

Válasz

Nekem tetszett ez a kis írás. A hangulata a Cin City című filmre emlékeztetett. A krimit elkezdtem olvasni, de megint nem maradt időm semmire, ezért ahhoz nem nagyon tudok hozzászólni.

Válasz

Tibi! Későre kapcsolódtam bele,mert sürgős elfoglaltságaim voltak.Elolvastam az összes hozzászólást elsőként és azután az írásod.Meglepett,hogy mennyire hitelesen tükrözi lelkivilágod.Én nem minősítem egyébnek,mint egy pillanatnyi lélekrajz,aminek meg van a maga mondanivalója.Bizonyára nem vagyok eléggé felkészült kritikus ( talán nem is akarok lenni ) de nekem mint lélekrajz nagyon tetszett,nem mint egységes mű,de amit kibővíteni lehet és felhasználni a későbbiekben! Fel a fejjel!!!

Válasz

Tibi, nem is tudom mit mondjak… Sajnálom is, de vegyem sorra. A szöveget azt nem, mert azért ha valaki körbe röhögi valaki ősz haját, vagy hasonló, azért akármilyen célközönség felé irányulsz, eltérsz az irodalom ama részétől, mely a nyelvet ápolja, úgy mint te itt, mint a legfigyelmesebb korrektorunk a bakizásainkhoz. (itt lenne egy túl hosszú mondanivalóm) Hogy nagy fába vágtad a fejszédet? Az biztos. A krimi egy logikai játék. A gyilkosság csak egy eszköz. És úgy érdekes, ha az író annyit tár fel az események, körülmények, indítékok halmazából, ami pont elegendő lenne a megoldáshoz, ha az olvasó nagyon figyelmes, de azt is szépen elrejtve-beszőve, és más hozzá illő fordulatokkal „leragasztja” a figyelmet. Próbálkozás sok volt, de nem soknak sikerült ez a világirodalomban. A helyszín és a szereplők köre mindig szűk, ezért a sikeresek színpadra is lettek víve. Aminek te fogtál én inkább egy rendőrségi sztorinak tekinteném. Hova nyargalsz? Nem szép tőled így feladni. Próbálkozz egy egyszerűvel, röviddel. Kevés képben is meglehet a fantáziát mozgatni. És nagyon-nagyon nagy rajongója lennék, akár egy szimpla megvalósításnak. A megoldást keresd egy kapcsolódó tárgyban vagy egy elejtett szóban. (Taposómalom – egy szó ami egy olvasott krimit oldott meg. Nőket nem ítéltek ilyesmire csak férfiakat és ebből megtudta, hogy a tettes nem a gyanított nő volt.) Kitartóan várok az eredményre és szorítok is. A Viktóriát meg ne említsd, mert úgyis kilátszott.

Válasz

Laci, pontosan ez történt. Miután jó páran figyelmeztettek, hogy nem hiteles, sok helyen botladozik, elgondolkoztam, és arra jutottam, próbálkozásom halálra ítéltetett. Túl nagy fába vágtam a fejszémet, ráadásul olyan témában, amiben nem is vagyok annyira jártas. Inkább visszanyargalok a Gyerekfejjel-féle lélektani ösvényre, az valahogy jobban passzol hozzám.
Viktória egyébként csupán fikció. A nevének jelentése miatt tettem bele (győzelem, diadal), így némi kontrasztot állítva fel.

Előzmény

Válasz