Amatőr Írók Klubja

Amatőr Írók Klubja hírei

A csillagok elmentek (Játékra fel!)

Kilépni látszok az ajtón, melynek a kallantyúja önzáró típusú; nem enged vissza az átjárt termekbe. Nem engedi újraélni, amikor a csendőrség még csak atyásan hazakísér, s nem viperával toloncol az esküdtszék elé. A terembe, ahol még nem kell keresned az embereket, nem az utcát kell bámulni, hogy nézőtér lehessek mások életútjának.

Maradnék még, de hátulról, a csillagok, akikkel a magasba szálltam, fájóan bökdösnek, s jól tudom, a körmeim hamarost betörik a félfát, nem lesz mibe kapaszkodni.

Az előttem álló meder zavaros kialakítású, kérdem én hiába, miért kell ebben fürödnöm, miért próbálnak a társak szappanozni, a korallokat megmérgezni. S amíg mások a hasas palackokhoz, rozsdás fecskendőkhöz, vagy a csillogó táncparketták fölé menekülve ellenek vagy csak átérzik, amiből a becsület elveszett, önmagát látja mindenütt, s jól tudja; triviális egy újat behúzni a sorba. Ismeri ő; ha rajtunk múlna, bármit megtennénk érte. Így legyeznek többet ezek a kecses vadmacskák, kik egykoron érett nőstények voltak, a szesz apró pupillájukat bezárja, légy helyett az egeret hessegetik el, s mint a váltólázas kaméleon, csámcsognak a szúnyogcsápokon. Mégis, közben az öreg hölgy – még Istennél is korosabb! – egyetlen kinőtt karját, csonkját, tűlábát folyvást előrébb kattogtatja, ha tehetné, mindannyiunkra nyelvét nyújtaná. S kik másképp hisznek, vagy mi több: tudnak, tán a végsőkig a négy nihil vályogfal közt roskadnak, s kísérik az ablakon, miként szaporul el az azonosság, s szorul ki a közlégből a más. Harmada sem csönget fel hozzám. Tudom, átverhetném a csonka hölgyet, ha szabadon esnék a párkányról, s zúdulva tenném magammá a földet, mégis a ,,testvérek" lesznek oly merészek, hogy eképp elhagyják egymást.

Figyelem, mikor nyitnak ablakokat. A levelem sok száz papírrepülőbe hajtogattam. Várom a dobást, mi felülkerekít. Bárcsak ne gyöngülne a csuklóm...

Címkék: játékra fel! zádori bence

Kapcsolódó hírek:

Csapatszellemek (Játékra Fel!)

Ajándék (Játékra Fel!)

Önvégzet

Cáfolat (Játékra fel!)

Kommentáld!

Hozzászólások

Balogh Zoltan üzente 11 éve

Tudom , hogy szereted a műfajt, jól is műveled, de ez csak egy keskeny réteg szórakozását szolgálja. Szükség van rá olvasóközönsége elenyésző mert amikor tiz azt mondja , hogy ő érti abból a fele sem érti. Mert értelmezéséhez hasonló gondolkodásmód és jelképrendszer ismeret szükslégeltetik,mint amilyen a szerzőé! Azt a müvet amit az ember egy -két nap után nem tud elmesélni , nem tud tovább adni , abban az a esetben vagy a művel vagy az olvasóval valami nincs rendben. De ne törődj az én véleményemmel írjad csak nyugodtan egészen addig ameddig olvasni fogják! Üdvözöllek!

Válasz

Légrádi Eloise üzente 11 éve

(Norbi, az üzenetét azt hiszem mostanra már vettem, vagy legalábbis kialakult egy kép róla, de még az eszköztárt ízlelgetnem kell. Mindig másmilyen.)

Válasz

Kozma Norbert üzente 11 éve

Egyetértek az előttem szólóval. :)
Azt már tudom, hogy nem szoktad magyarázni az írásaidat. Neked van igazad. Kíváncsi vagyok, hogy mi jön le belőle a játékmesternek többszöri olvasás után.

Válasz

B. I. January -Orsi- üzente 11 éve

Mindig érdeklődve olvasom az írásaidat, latolgatom már jó előre, hogy vajon mennyire vagy "pihent" kedvedben, én pedig mennyire vagyok kipihent. Eddig változatos arányokat mutat. :)
Szeretem az erős társadalomkritikát kiolvasni a soraid között, és habár az agyam nem mindig érez rá a szavakba formált gondolataidra, de az általad megteremtett világ mindig hatással van rám.

Válasz

Légrádi Eloise üzente 11 éve

Nagyon összetett, mély érzelmekkel teli. Még olvasgatom, hogy miniél jobban értsem. Részletesebben a kiértékeléskor reagálok.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben