Ezt szerettem volna kifejezni én is.Hiszek Valamiben,de nem tudom miben.Mindenesetre ahogy egy ismerősöm megjegyezte az nem a Kaporszakállú Jóságos...Valami sorsszerűségben.Ahogy mondják az öregek:mindenkinek meg van írva.Tehát elrendeltetett és nem véletlen.Nagyon jó az észrevételed.Köszönöm.

Előzmény

Válasz

:) Én állandóan azon gondolkozom, mi lesz a végén. :)
Ez a vers most nagyon tetszett. És ha már felvetődött az Isten-hit, én kötve hiszem, hogy a világon minden "véletlenül" lenne olyan tökéletes, szimmetrikus, mint amilyen. Vegyük csak az aranymetszést, más néven isteni arányszám, ami a természetben mindenhol jelen van. Még bennünk, emberekben is. Csontjaink nagyságának arányát ha pontosan megméred, ugyanazt a számot fogod kapni, amit akkor, ha a rózsa szirmainak elhelyezkedésének arányát vizsgálod. Szerintem ez nem lehet véletlen. Magam sem tudom azonban, hogy képzeljem el Istent, de azt érzem a zsigereimben, hogy valami felsőbb erő jelen van, ami felelős az arányokért, egyes történésekért.

Válasz

Köszönöm a hozzászólásokat.Valóban úgy van ahogy Eszter látja.Látszólag egy felsőbb hatalomban hiszek,ami - és most fognak máglyára vetni! -nem a Biblia által ábrázolt Isten.A tudatalattimban viszont-,szerintem átjött a génekkel,-bizony,pláné nagy baj és váratlan,nagy öröm esetén létezik a keresztény Isten is.S lehet hogy korban még fiatal vagyok,de lassan 40 évesen,vannak helyzetek,pofoncsapások amikor 80-nak érzem magam.Ilyenkor az elmúlás is eszébe jut az embernek,ennek kapcsán pedig a számvetés az eddigi eredményei-,vagy eredménytelenségeiről.Nagyobb teherbírás szükségeltetik vagy mindenki olykor térdre esik?
Mindenesetre még egyszer köszönöm Nektek,hogy olvastok.Kb.13 éve írogatok verseket,-amikor nagy ritkán rám jön az írhatnék!- és jól esik előkotorni a régiségeket.

Válasz

Jaaaaaaaaaaaaa, a lényeg. Gördülékenyebb és érdekesebb ez a vers, mint az előző, katonás-szótagos.

Válasz

A tetteik helyett valóban tetteit kéne. a tagadás gondolom, csak szóban történt, de lélekben volt hit.
Mást nem tudok hozzá szólni, esetleg annyit, hogy fiatal vagy még azon gondolkodni, mi lesz a végén. Jó, az is lehet, hogy ez a normális, csak nekem nem jut eszembe ilyesmi, aztán mehetek majd a fenébe... :)

Válasz

Egyetlen logikai bukfencen akadtam el!" Tagadtam a léted.
Ám bevallom féltem
és hittem Istenséged"
Ha tagadom a létét, akkor nem félem! --a létét
Mindenkinek jegyzik földi tettei(k)?--tetteit! Máskülönben egy nagyon szépen felépitett vers , paradoxonjaival együtt. Nekem tetszik.

Válasz