Ajánlott OST: https://www.youtube.com/watch?v=Pkg-rBqllZI

ho ho he he ha ha

to the funny farm where life is beautiful all the time

Neuroticfish

Az este még Fekete Józsefnek hívtak, de kit érdekel, ha reggelre Petőfi Sándor lettem.

Ahogy a bajszomat néztem, rájöttem: egész életemben át vert az Illuminati. Azt gondolták beveszem a Fekete József mesét, ám tévedtek, mert én egy márciusi ifjú vagyok és bármennyire fosnak, még egy utolsó forradalmat szervezek.

A bajtársaim, akárcsak jómagam, fehér pizsamába kóvályogtak, mint a zombik. Bolondnak hitték őket. Pedig nem voltak azok.

Felszöktem az asztalra és a budi papírról felolvastam a követeléseinket, kérve a szabadságunkat, valamint az elnyomó rendszer lemondását. Bajtársaim tapsviharral nyugtázták szavaim.

A petíciót kitűztem a bejárati ajtó fölé, egyenesen a kamera szemébe. Ha jól emlékszem még be is intettem a megfigyelő masinának: Ezt neked Mengele tábornok, szopd le a faszom!

– Ha bejönnek a gyíkember illuminati emberei, küzdeni fogunk. Utolsó csepp vérünkig harcolunk testvéreim – bíztattam a fiúkat.

Batman ugrált örömébe, Hitler táncra perdítette Nagy Sándort, míg a többiek hangosan kiabáltak.

Kinyílt az ajtó. Az elnyomó rendszer szolgái érkeztek: két tetves robot, vagy robotnak álcázott földönkívüli? Valamit vartyogtak gépies hangon, de pöcsöm se figyelte őket, mert kettőjük közt kiszaladtam. Bajtársaim meg rá vetették magukat a gépekre.

Az egész épület a szirénáktól zúgott. Utáltam ezt a hangot. A központi vezérlőbe szaladtam, ahol egy vézna, szemüveges ipse ült a számítógép előtt. Amikor meglátott hófehér lett.

– Elég a játékból Dr. Agymosó – vigyorogtam, aztán képen dörgöltem a férfit, az meg behengeredett a szerverek közé.

Tököm se tudja honnan, de nagyon értettem a számítógépekhez. Mintha egész életembe hacker lettem volna. BELÉPÉSI KÓD:999-777 írtam. Elvégre az Isten bassza meg, Petőfi Sándor vagyok, forradalmár és hacker.

Ki iktattam a biztonsági robotokat és ki nyitottam a fotocellás ajtókat, aztán felraktam a harci indulónkat. Valami régi időkből származó zene volt: Neuroticfish-től.

A basszus áthatotta az épületet.

And They're coming to take me away Ha Ha

– Gyerünk ribancok! Basszuk meg Mengele száját! – üvöltöttem a mikrofonba. És társaim, azok a bátor férfiak egy emberként megindultak a köcsög irodája felé.

They're coming to take me away ho ho he he ha ha

Én is csatlakoztam a március ifjakhoz. A sor elején meneteltem, útközben meg bevertem az ablakokat. Mert kurvára utáltam az ablakokat.  

and they're coming to take me away ha ha

… üvegszilánkok repültek.

and they're coming to take me away ha ha

Mengele ajtaja zárva volt. A köcsög azt hitte megmenekülhet. De Batmannek ötlete támadt. „Gyuccsunk tüzet” – mondta. Én meg jóváhagytam. Gyújtót szereztünk és a szabadság lángja lassan marni kezdte az épület folyosóját.

A hangszórókból megszakadt a zene. Mengele beszélt hozzánk:

– Megkérem a betegeket, vonuljanak vissza, mert nemsokára jönnek a hatóságok, és nem kímélik önöket – visszhangozta.

– Testvéreim, Mengele az Antant szövetségeseit hozza. Nem bukhat el a forradalmunk. 1848 nem ismétlődhet meg, soha. Égessük pórrá ezt a fertőt – parancsoltam, miközben újabb szemetes kukát lobbantottam lángra.

Ám a forradalmunk veszni látszott. A folyosó végén tűzoltónak öltözött gyíkemberek jöttek, és vízsugárral lövöldöztek. Az egyik ív telibe kapta Hitlert, aki úgy tapadt a falhoz, mint egy olcsó plakát a kirakatba.

– Támadás! – kiáltottam, és elsőnek rohantam a tűzoltó szörnynek közé. Velem tartottak társaim is. – 1848 soha többé nem ismétlődhet meg – mondtam, miközben képen dörgöltem az egyik rémet.

Odabent teljes lett a káosz, én kiszaladtam az épület udvarára. Az ég már tele volt jetteknek álcázott űrhajókkal, amikor a tetőn megpillantottam Mengelet a kopasz hájas fejéve. Ott menekült az egyik jettel.

Nem haboztam. Beppattantam az egyik földön lebegő jetbe. Ismeretlen parancsokat pötyögtem, beírtam az AKTIVLÁLÓ KÓD 555-444-et és a jármű felszállt. Nem tudom, honnan értettem ehhez, elvégre bassza meg az Isten, Petőfi Sándor vagyok, forradalmár és hacker.

Bemértem Mengele gépét. Alig pár méternyire volt.

RÁTÉKÁK KIBIZTOSÍTVA – mondta a jettem. Én meg lőttem.

Az ellenség gépe darabokra szakadt. Győztem, végre győzött a szabadság. Örömittasan teljes sebességbe kapcsoltam és elindultam a város felé. Nyomomban a rendőrséggel, már csak egy célom volt: megtalálni az Illuminati vezetőjét és megsemmisíteni őket: mindörökre.

Aztán felébredtem. Véget ért az álom. Csak a fehér szoba volt körülöttem.

Bal felemen egy könyves polc díszlett: Petőfi Sándor élete, Adolf Hitler: Mein Kamp, Nagy Sándor hadjáratai című kötetekkel, meg egy Batman képregénnyel.

Kopasz orvos lépett a terembe. Ismerős volt a feje, olyan volt, mint az álom béli Mengele.

– És ma milyen forradalmat tervez a tisztelt páciens? – kérdezte mosolyogva.

De nem tudtam válaszolni, csak néztem ki üresen, elveszve önmagamba.

A doki valamit méricskélt rajtam. Egy injekciót is beadott, aztán a fotocellás ajtó felé tartott.

Még hallottam, ahogy az orvos holfonon beszélt…

– Halló… Igen, megvannak a nukleáris siló kódok: egy transzutazás alatt leírta őket. Igen… minden tudása egy lemezen van… Már csak értelmezni kell őket. Probléma megoldva: a Petőfi nevű ügynököt elaltattam, végleg. Kellemes napot, uram. Minden jót – mondta, és egyedül hagyott a szobába.

 …aztán lassan elálmosodtam.

VÉGE