Kezdeteim 2.

folytatás...

Ennek köszönhetően a zárkába elfogadtak és befogadtak. A nyolcvanas évek elején még így működtek a börtönök hosszú évekig. Ez már nem így működik. Régen nem figyeltek oda, hogy valaki össze van verve. Az őrök bevált szövege volt: mi van, fejre hízol? Később a tárgyalásomon két év letöltendő börtönt kaptam. Mikor átszállítottak a tököli börtönbe, enyhébb körülményekre számítottam. Hatvan személyes zárkába raktak be. Három emeletes ágyak, zsúfoltság, fülledt és tömény agresszió fogadott. Mivel édesapám felcsomagolt rengeteg cigarettával, édességgel és tisztaságival, már az első órában verekednem kellett a holmiaimért. Itt is megálltam a helyem,békén hagytak. Mikor az est eljött döbbentem rá, hogy megint hova is kerültem. Ez egy KV(közveszélyesek)-zárka volt. Itt aztán a gyilkostól az öngyilkosjelöltig, tolvajig mindenki megtalálható volt. Este hétkor jött a váltás ideje, az őrök köcsögözve minket utasítottak, vertek, ha nem ágyaztunk nekik tetszően. Külön séták, csoportos tévézés nuku. A csomagok folyamatos vámolása. Ami szórakozásunk volt az ágycsata, a harmadik és másodikon ágyon kidobósdi ment. Kijelöltük a fogót,aki a legnagyobb papucsot kapta,ami tömör gumi volt, rendesen odavágott. Lószőrpárnával lehetett védekezni,ami nem igen takart. Akit eltaláltak kiesett. Ahányadik kieső, annyi fekvőtámaszt kellett nyomnia. Ha az őrök rajtakaptak, jöttek a retorziók. Békeügetés a kórházig és vissza. Alaki, beöltözve akár egy eszkimó, menetelni míg össze nem estünk. Na meg a fekvőtámaszok. Az őrök azt hitték így kinyújtóztattak minket,de mi ugyanúgy verekedtünk tovább. Jött a szállítás. Az új fiúkat megverték, akár meg is erőszakolták. Csak én maradtam a folyamatos cserélődés ellenére,mert politikai bűncselekmény miatt bántak velem ilyen mostohán. Szabadulásom után hazaköltöztem édesapámhoz a Villám utcába. Két édestestvérem, édesapám várt és testvérem menyasszonya, akihez testvérként ragaszkodom. Jött újra az anyagozás, mert a testvéreim is cuccoztak keményen. Ez volt az első visszaesésem,ami nem zavart, mert az anyag nekem mindenem volt. Feledtette a sok rosszat és feldobott, az eufóriáról nem is beszélve.

Folyt.köv.