Két koporsó 96

           Emernciának is be indult az agya a diólikőr hatására, és éppen elakart valamit mesélni , amikor is, mintha földből bujt volna elő , megjelent az asztaluknál, Nándí. Elegánsan és kopaszon. Nándi azonnnal felismerte Emerenciát, de a lány alig ismerte fel  a fíút,  aki alaposan megváltozott ,különösen az üstöke hiányzott, mert annak előtte , az volt a védjegye. Azért is buktak rá a nők és azért vállt oszlopos tagjáva a kilencszobájú háznak. De egyébb jó tulajdonsággal is rendelkezett, a nők legnagyobb örömére.Emerencia csak rá nézett és Nándi máris helyett foglalt asztaluknál , és mindjárt kért is egy konyakot , még mielőtt bemutatták volna a másik lánynak. Emerencia megtette ezt. Rövid időre  némaságba burkolódzott  a társaság , de ez a kis szünet csak arra kellett , hogy Nándi alaposan szemügyre vegye mind a két leányt.Elismeréssel csettintett, úgy Emerenciára, mint a telefonos kislányra, és kortyolt egyet a konyakjából. Még mielőtt megszólalhatott volna, Emerencia tett fel neki egy kérdést-

-- Veled meg mi történt?- hónapok óta nem láttalak.

-- Balesetem volt.- mondta a fíú és keserüen mosolyogni kezdett.

--Miféle baleseted? , nem is hallottam róla.

-- Összeütköztem valamivel.

-- Mivel?

-- A törvénnyel-- és ezért hat hónapig ettem a korpaciberét  a szomszéd város börtönében-- de nem részletezem, elégedjetek meg ennyivel.

-- De azért valamit mégis mondhatnál.

           Nándi nagyot nyelt konyakjából , aminek nyomán kiűrült a pohár, de máris intett a pincérnek , hogy töltené meg újra.

--Nekünk meg hozzon  még egy palack pezsgőt -- tette , hozzá Emerencia.

-- Na jó mondok valamit , de röviden mert, pont az volt a baj, hogy énekeltem.

--Aztán mit énekeltél? -- kiváncsikodott a telefonos kislány , akiből inkább már a  konyak a diólikőr , és a pezsgő együttes hatása szólalt meg.

--Hát azt amit nem kellett volna. Nándin is kezdett látszani , hogy nem csak az a két konyak van benne , amit itt ivott , hanem már annak  előtte is fogyaszthatott valamit.

--Mi az, már énekelni sem szabad?- nézett ki fejéből, nagy szemeivel Emerencia. Ő is túllépte  már a józanság határát.

-- Aztán te mit énekeltél?-- préselte kimagából a kérdést a telefonos kislány.

-- Háát-- részegen a magyar himnuszt!

          A lányok elszörnyülködtek , bár elméjük, már erősen tompulni kezdett az ital hatására, ezért már csak bámultak és nem jött  ki hang a torkukon. Nándi kezdett unatkozni , ezért egy kérdést inditott utjára lányok felé.

--Ti is mesélhetnétek valamit magatokról --hogy álltok szerelem dolgában?

         A két lány egymásra nézett és azt várták , hogy a másik meséljen valamit. De végül egyikük sem szólalt meg, mert már a beszéd is nehezükre esett. A telefonos kislány, azt mondta  , hogy ő már mesélt , ezért Emerencia következik. Emerencia, kiitta  poharából a pezsgőt, és kissé vontatottan , de minden gátlás nélkül mesélni kezdett, azokról az időkről amikor még a kilencszobájú házban is eljárt.

         Ti nem is tudjátok, az volt ám az élet, evés, ivás,k......s, és a lányoknak ez semmibe nem került azonkivűl , hogy meztelenűl táncoljanak a tükörfalú, és tükör mennyezetű szobába. Emernciának néha elcsuklott a hangja, de azért folytatta. Azt sem tudtuk , hogy hányan vagyunk, hány nő és hány férfi,mert a sok tükörben minden megsokszorozódott. Senki nem tartozott senkihez , hanem mindenki mindenkihez, de azt tudom-- és Nándira mutatott , hogy te nagyon jól csináltad.Mert tudjátok , voltak ott valami vén f....k is akiknek már csak a szeműk kivánta a nőt, netán kézzel matattak. Emerencián teljesen elhatalmasodott az alkohol, de ragaszkodott ahhoz, hogy ha már belekezdett akkor végig mondja.-- Azok a vénemberek csak arra voltak jók , hogy bemelegitsenek bennűnket, mert egyébbre nem voltak képesek.

         Higgyétek el, sohasem tudtam megszámolni a buli végén , mennyit ittam, hány pasassal  "szórakoztam" -- de azt tudtam Nándi , veled jó volt.

          A telefonos kislány csak hallgatta hallgatta, de a  tudatáig csak az jutott el , hogy valakik valahol nagyokat buliztak , aminek a főatrakciója  az volt , hogy mindenki mindenkivel  szeretkezett. Annyira beleélte magát az Emerencia történetébe, hogy hiányérzete támadt.Jajj, de egyet még nem mondtam el-- folytatta Emerencia

--Mindjárt az elején ahogy odakerültem -- talán a második buli után-- nekem olyan fájdalmaim voltak , hogy alig tudtam járni. Nándi szólalt meg: Te nem tudod, de én igen, hogy akkor te ittál a legtöbbet és rajtad (szószerint)szórakozott az egész férfi társaság. Néhány nő meg is sértődött, mert nekik keveseb jutott-- Mert te voltál a legjobb!

         Hárman , enyhén dülöngőzve jöttek ki a vendéglőből, a két csinos fitt bomba nőből , két ázott veréb lett, és férfi sem volt már olyan kemény, mint annak idején.

         A vendéglővel  szemben , egy parki padra ültek le. Ezt nem beszélték meg , de mindannyian úgy érezték , hogy le kell űlni és hagyni kell a fejűket kiszellőzni egy kicsit. Hüvös volt az éjsazaka, emberek alig jártak az utcán, és akik jártak azok is elég bizonytalanul lépegettek, mert hasonló cipőben jártak, mint a lányok, és Nándi.

        Előbb csak űltek szótlanul , de ahogy agyukból párolgott az alkohol, egyre élénkebbek lettek. Az égen a  sötét felhők között egy széles  fényes út kelet kezett. Emerencia  vette észre elsőnek, és azonnal megszólalt: Nézzétek, az a boldogság utja! Én azon akarok tovább menni! A telefonos kislány csak nézte a boldogság égi utját, majd ő is bejelentette, hogy azon az uton akar ő is tovább haladni. Nándi, hol az utat nézte , hol a lányokat , majd egy javaslattal állt elő: Talán, mielőtt rátértek a boldogság utjára, eljöhetnétek hozzám, hogy előbb még sétáljunk egyet a szerelem  ösvényén. A lányok szinte egyszerre mondták  ki , hogy: Nem!-- Már elindultunk a boldogság utján, amit nem cserélünk fel semmi féle ösvénnyel. Igaz, mi ma este feledni indultunk, de emlékezés lett belőle, ezért aztán,  mostmár nyugodtan elfeledhetjük eddigi életünket. Úgy látom elég széles  a boldogság utja --szólalt meg Nándi, miközben az eget fürkészte: Elférek rajta én is.