Két koporsó 83.

          Joachim, az Emerencia fényképét nézegette, teljesen elmerülve,a közelmúltban, kikapcsolva minden egyébb zavaró körülményt.Nem hatott rá, most, a barátnővel való beszélgetés,és  nem érezte azt sem hogy valaki erőszakkal közéjük akar állni. Egész rózsaszinbe látta világot, egészen addig amig el nem múlt ez a kósza ábránd, és gondolatai vissza nem tértek  a nem  túl fényes valóságba. Gondolatai össze-vissza csapongtak, szinte már percenként, és sehol sem tudtak megállapodni , sem a boldognak hitt percben , és akkor sem, amikor százszorosan érezte a távolságot, közte és Emerencia között. Ílyenkor rabjává vált saját gondolatainak ,egyre mélyebbre ásta magát a szerelem kiszámithatatlan  gödrébe. Mindenre gondolt, mindenre ami jóvá teheti az Emerencia által elkövetett hibákat-- ha egyáltalán igazak-- és ha igazak is, akkor mi van, hiszen úgy tudná szeretni , hogy soha többé eszébe se jusson, hogy rajta kivűl más férfi is létezik a világon.Persze, ez csak egy szerelmes fíú elmélete volt, aminek vajmi kevés köze volt a valósághoz.

          Pedig a levélből  is csorgott a szerelmes vallomás,ugyannyira,  hogy férfi legyen a talpán akinek az ilyen szavakra, mondatokra,  nem indul be a szexuális fantáziája, és nem  vetközteti szemével az imádott nőt, és nem csókolja lábujjahegyétől a feje bubjáig minden porcikáját. Mert Emerencia igy akarta meggyőzni Joachimot, vitathatatlan szerelméről. Viszont Emerenciának nem volt fogalma arról , hogy barátnője bepróbálkozott Jochimnál,arról meg pláne nem , hogy célja elérésére, a leggaládabb eszközöket vetette be.Nagyon reménykedett a levél sikerében -- teljesen jogosan-- ha nem avatkoztak volna bele kivűlről.

          Joachim, mikor minden irányból megnézte Emerencia fényképét és nagy barna szemeit többször is megcsókolta , szomorúan állapitotta meg , hogy ehhez az ügyhöz , ő egyedül kevés , ezért mindenképpen segitséget kell kérjen Helgától -- akivel kiváló munkakapcsolatban voltak -- és akinek a segitségére ,mindig  minden tekintetben  számithatott.

          Vacsora közben, Helgának eszébe jutott, hogy érdeklődjön az igazgatónál  Emerenciáról , meg a telefonos kislányról. A kérdés adva volt, csak éppen nem találta formát , mert nem  akart , úgy direktbe nekiállni az igazgatónak , és úgy gondolta , hogy vacsora után, amikor visszvonulnak szállodai szobájuk hűs magányába és amikor a hangulat lehetővé teszi,, mert úgyis  minden a sexről  fog  szólni , akkor egy jól időzitett, és irányitott  kérdéssel választ kaphat Joachim kérdésére. Ez is bekövetkezett és a szerelmes pár már a szobaajtó bezárása után egymás karjaiba omoltak, fiatalokat megszégyenitő intenzitással. Pontosan azt tették amit Joachim szeretett volna tenni Emerenciával, de úgy látszik neki más sorsot szabott az élet,mert  legalább két rajongója közül egyik sem volt mellette, meg kellett elégedjen az egyik fényképével és annak szép szavakkal teleszórt levelével.

          Helga úgy érezte , hogy eljött az ideje , hogy kérdezősködjön a lányok felől, ezért az igazgatóhoz fordult, kezével simogatva annak combját.

-- Kérdeznék én tőled valamit -- mi a helyzet ezekkel a lányokkal? , mert a telefonos kislány  nagyon sok csunya dolgot mesélt Emerenciáról, Joachimnak.

--Milyen csúnya dolgokat?

--Hát olyanokat , hogy sok barátja van és nem zárkozik el a szex semmilyen formájától , pedig mikor ott voltunk, akkor igen visszafogott volt, és én sem feltételeztem volna róla , hogy olyan nagy kanállal falja az életet ahogy azt a barátnője lefestette.

-- Nos ..., tudod..., én nem  sokat tudok a lányok magánéletéről, mert nem is nagyon érdekel.

-- Nekem ez a válasz nem elég , mert engem megkért a kollégám , hogy deritsek ki valamit mert az ő szándékai komolyak  Emerenciával kapcsolatban. Ennél a kérdésnél  az igazgató sarokba szorult és már csak azon töprengett, hogyan vázolja a helyzetet, hogy a legkevesebbet ártson a lányok hirnevének, főleg  az Emerenciáénak , mert a másik lány szerelmi megnyilvánulását volt alkalmuk megtapasztalni. Viszont ez volt a nehezebb feladat mert, ebben a dologban ő is érintett volt -- mi több őt is megcsalták , pontosan Emerencia. Szabályosan kutyaszoritóba került, és hogy ezt leplezze, ő is simogatni csókolgatni  kezdte Helga  gyönyörű kebleit, ujabb aktusra ösztökélve azt. Bár, Helga semmi jónak elrontója nem volt, most mintha ráérzett volna a lényegre,mert  megtagadta az ölelést és bátran kijelentette , hogy ameddig nem lesz őszinte hozzá  az igazgató, addig szünetelteti a szexet. Az igazgató nagyot lélegzett, és bátran kiakarta mondania az igazat ,de  hirtelen megtorpant gondolatában, mert ha kimondja valót ,akkor a saját hirnevén  is csorba eshet,

ezért csak féligazságokba bocsátkozott és azt hazudta, hogy ő is hallott egyet , és mást Emerenciáról, de olyan durva dolgokat amit a telefonos kislány állit--olyat  nem!

-- És a telefonos kislány? Az igazgatónak ujabb hazugságra volt szüksége, mert nem állhatott érdekében , hogy a telefonos kislányt befeketitse , mert számtalan esetben volt a segitségére , nyelvtudásával, és sajnos a feleségét is ismerte , és ha arra gondolt , hogy esetleg beszámol az igazgató kilengéseiről a feleségénak-- akkor tudomásul kellett hogy vegye azt a kislányt is legjobb szinben kell feltüntetse.

-- Tudod, biztos nálatok is előfordul egy kis munkahelyi szerelem , s aztán alkalom meg nem nagyon adódik , ezért aztán az ilyen alkalmakra nagyon kivannak hegyezve a lányok.

--Meg a fíúk!- tette hozzá Helga és szerelmesen takarta be testével  az igazgató testét.