Két koporsó 81.

           Joachim  elvonúlt az  irodájába, és mély melankóliába merült. Amióta meglátta azt a lányt azóta érezte , hogy neki pontosan arra van szüksége, hogy neki csak az hiányzik már ,a teljes boldogsághoz. Túl tiszta lelkü, őszinte fíú volt, pedig már több mint egy negyedszázad volt mögötte , jó állása, biztos existenciája, de mindezek ellenére egy kicsit naiv volt. Naivsága, saját jelleméből eredeztetett, mert  azt hitte , hogy ha ő becsületes és tisztességes, akkor az kötelező módon másra is érvényes.Nehezen fogta fel azt is , hogy lehet az másik lány, olyan  rosszindulatú azontúl , hogy neki is tetszik. És ha tetszek neki, akkor miért nem mondta  meg nekem ?- hiszen megvolt rá  a lehetősége -- nyelvi akadálya sem volt . Korábban sem értette a nőket , de most teljesen belebonyolódott abba gondolatba, hogy most két nő is eped utána, és csak kis mértékben volt képes felfogni , hogy a lányok szerelme , mennyire szól szerény személyének , és mennyire a külföldi lehetőségeknek.     Ha ebből a szempontból vizsgálta a saját esetét, megdöbbenéssel tapasztalta , hogy a rosszindulatú pletyka ellenére is, esélyt tudna adni a telefonos lánynak is, mert a mindennapi életben nem lennének kommunikációs problémáik. Személye ellen sem lehetett semmi kifogása, mert a lány alakja tökéletes volt, de ha összehasonlitotta a két nőt, akkor  szívének mérlegnyelve Emerencia irányába  mozdult ki. Teljesen összevolt zavarodva, és alig várta , hogy Helga beszéljen az igazgatóval, és tőle majd, ő is megtud valami érdemlegeset , amit hasznositani tud döntésében. Az is bosszantotta , hogy a telefonos kislány túl konkrét volt, és hajlandó elmesélni az Emerencia előéletét-- ami úgy néz ki hogy egyáltalán nem hizelgő az Emerencia személyére nézve. Ennek is kell legyen valami alapja-- döntötte el, és elhatározta , hogy megfogadja a Helga tanácsát és mindennek a végére jár, és csak azután hoz megfelelő döntést.

        Emerencia a levél elküldése után, türelmetlenül várta választ , mert szeretett volna bizonyságot nyerni, Joachim, iránta táplált érzelmeiről.  Nem tudott várni, ezért többször is megkereste barátnőjét, és érdeklődött, az iránt , hogy nem-e kereste Joachim. A barátnő , hidegen közölte , hogy semmi hir napok óta. De neki is gondjai voltak , mert Joachim válasz nélkül tette le a kagylót, és ő ezt nem tudta  megemészteni, mert csak magára gondolt és azt képzelte, hogy a Joachim szó nélkül át áll az ő oldalára, és Emerenciát egy -kettőre elfelejti. Túl egyszerűen itélte meg a helyzetet , mert amikor Emerenciát a lehető legsötétebb szinekbe tüntette fel, azt hitte , hogy ez elég a Joachim eltéritéséhez. Nem számolt azzal , hogy Joachim egy pillanat alatt zúgott bele  a lányba és azóta, sem nem hall, és nem is lát egyebet , mint Emerenciát. Mert ő, nem volt képes a más agyával gondolkodni , ő csak a célt látta maga előtt lebegni, és azt hitte , hogy ez, ílyen nem tisztességes beavatkozásra is feljogositja.Az sem jutott eszébe , hogy akár utána is nézhetnek a dolgoknak, és fogalma sem volt arról , hogy Joachimnak mennyi a tűréshatára. Persze, a saját hibájára igyekezett jobbnál jobb magyarázatot találni. 

        Helga, a szokásostól eltérően, most elsők között lépett ki cége kapúján. Ez érthető volt, mert  már megvolt beszélve, a közös ebéd az igazgatóval-- aki már kocsija mellett várakozott rá.  Helga egy kicsit meggyorsitotta lépteit, de csak annyira , hogy  az igazgatón kivűl  mások is észrevegyék , hogy  vége van régi remeteéletének,  és ő is újból  tartozik valakihez. Persze, ezt közelebbi kollégái tudták róla -- mások meg sejtették-- de, hogy pont egy kelet-európai,  jóvágású negyvenes pasival, aki még  ráadásul igazgató is , azt csak másnap tudták meg a reggeli kávészünetben-- egymástól. Helga ezt a kis szinjátékot , meg pontosan azért készitette elő , mert tudta , hogy ez a mostani mutatvány, a legrövidebb uton, a volt férje fülébe jút. Ezért  előbb belekarolt az igazgatóba, majd beszélgetni kezdtek, és csak néhány másodperc után űltek be a Helga Volkswagenjébe.

        Helga kedvenc vendéglője előtt csikorgott a fék, és ez a szép , legalább tizenöt évet megfialalodott szerelmes pár, turbékolva vonult be a vendéglőbe.

        Helga helyett foglalt  megszokott asztalánál, az igazgató meg a telefonhoz ment , hogy felvegye a kapcsolatot feleségével. Ott is turbékolt, és elmesélte , hogy mennyire hiányzik neki , hogy nincs ott vele-- majd szép ajándékokat igérve feleségének, megkereste jelenlegi partnerét Helgát-- mert mindig az a legszebb , a legcsinosabb nő , aki a legközelebb van a férfihoz.