Két koporsó 69.

           Reggelre, az édes pezsgő  ize egy kicsit megsavanyodott az asztaltársaság résztvevőinek a szájába,  de mindannyian tudomásul vették , hogy most egy kemény munkanap következik , ami nem enged meg semmi lazitást, mert az előző nap nem éppen a munkáról szólt. Elővették a papirokat tanulmányozták, megvitatták, elvetették megint elővették, kávéztak, megint tanulmányozták, dohányoztak. A primet,az igazgató és a telefonos kislány vitte, akik tették vették a papirokat, kihuztak belőle , beleirtak, aláhuztak, kijelöltek, egészen addig mig a papirok úgy néztek ki, mint egy gyengén sikerült gyermekrajz. De a lényeg az volt , hogy  ők eltudtak menni rajta és elégedetten, állapitották meg ,hogy  teljes az egyetértés.Ebben jelentős érdeme volt Helgának aki bölcs mosollyal kisérte figyelemmel az eseményeket, de csak úgy mint egy kivűlálló, mert az ő gondolatai gyakran visszatértek az elmúlt  estére és éjszakára.Mert most, ez egy fokkal fontosabb volt neki, mint a szerződés, különben is, ott voltak a férfiak, akik foglalkoztak, a menyiségekkel a határidőkkel , ő kizárólag csak a számjegyeket ellenőrizte , a szerződések alján, mert neki erre volt kompetenciája.

           Ezen kivűl , gyakran  vetette tekntetét az igazgatóra aki kora reggel bucsúzás nélkül távozott ágyából, mert haza kellett menjen átöltözni, amire Helgának nem volt gondja,  mert ő ezt  megtudta  ejteni szállodai szobájába.

           Joachim is részt vett a munkába , ő inkább a szállitási problémák avatott szakembere volt, ő döntötte el , hogy hova szállitsanak  vagonnal és hova teherautóval. Mindenesetre, ő volt az  egyetlen akire azt lehetett mondani , hogy nem jött össze az amire számitott. De  ő ezt nem úgy látta , hanem úgy ,hogy a legszerencsésebb, aki találkozott egy olyan lánnyal akivel mindig is akart, de valahogy , sohasem jött neki össze. Boldogsága, Emerenciához való vonzódása abban nyilvánult meg , hogy a nap folyamán háromszor is meglátogatta  a lányt , és minden alkalommal vitt neki némi ajándékot, végül találkát kért tőle. A lány elfogadta, és még mondott néhány  szét németűl amivel ki is meritette a német szókészletét.

          Joachim, sikerként könyvelte el a lány  hajlandóságát, és  még nem mondott le, a teljes meghóditásról , a vár bevételéről.Emerencia viszont nagyszerüen  játszotta szerelmes, de félős lányt, aki szive szerint már rég odaadta volna  magát, de az esze ennek állandóan ellentmondott, mert számolt és félt a következményektől. Joachim meg el is hitte, mert belátta , hogy a lány ennyi idő alatt nem ismerhette meg a maga valójában , hiszen csak a jót a szépet mutatta magából, amit a lány akár úgy is lefordithat magának,  hogy kizárólag azért teszi ,mert ágyba akarja vinni mielőbb. A lényeg az volt, hogy a lány igent mondott a találkára.

         A társaság egész nap keményen dolgozott, hogy a papirmunka végére érjen, és az elkövetkező nap reggelén aláirják a szerződést.

         Délután Joachim és Emerencia cukrászdába mentek, értekezésük több volt mint  kedves , mert mindent négyszer-ötször mondtak mutogattak el egymásnak , ameddig a másik megértette , hogy miről is volt szó. A legviccesebb az volt, hogy a fíú felakarta vinnia szobájába a lányt, Emerencia viszont ezt úgyértelmezte , hogy a vendéglőbe hivja, ami ellen nem volt kifogása. Ám a bejáratnál a fíú  megfogta Emerncia kezét és egyértelmüen hivta fel a szobába. Emerencia nem erre számitott , de azt sem szerette volna , hogy a a hallban  éppen  jelenlévők némi huzakodásnak lennének a szemtanúi. Ezért, tettetett belegyezéssel követte a fiút , de magában egyfolytában, azt mondogatta: Emerencia , maradj józan , ne engedj a csábitásnak, és játsz tovább úgy ahogy eddig , mert ha eddig kibirtad , akkor még egy napig kibirod, mert ebben  a srácban  több van mint egy kaland , ez a srác sokkal többre ké-

pes érted.

         A lépcsőn már  ölelkezve , csókolózva , egymásból lélegezve mentek , úgy annyira belefeledkezve a szerelembe , hogy egy emelettel feljebb mentek, és váltig csodálkoztak , hogy nem talál a kulcs a zárba , és csak utána ellenőrizték a szobaajtón és a kulcson található számot.