Két koporsó 62.

             Emerencia, a műhelybe való visszakerülése után egy kisé szüknek érezte   a terepet, mert nem volt annyi mozgástere , nem volt  kellő rálátása  a számitásba jöhető férfiakra, és egyáltalán túl hamar megszokta azt a lezserebb munkakörülményt, ami biztositva volt neki,  és amiért ő természetben fizetett. Néhány nap után kezdte hiányát érezni a szexuális élete hanyatlásának , sőt úgy érezte, hogy szerelmi élete kezd   elsivatagosodni. És ő ezt egyáltalán  nem akarta, mert már túl volt azokon a lelkiismeretfurdalásokon, amit korábbi kalandja okozott.Mivel a mühelyben és környékén nem látott senki potenciális férfit, szét nézett a  szélesebb ismeretségi körébe, ahol emlékeinek képernyőjén megjelent Nándi akivel az elmult időkben, nem igazán tartottak fenn kapcsolatot, de aki mindig és minden körülmények között a rendelkezésre állt.
              Meg is kereste azonnal Nándit, aki azonnali hatállyal vállalta a megvigasztalását.Azt viszont tudni kell, Nándinál az alkohol szoros összefüggésbe  állt a szeretkezéssel, és Emerenciának még csak gondolkodni sem volt ideje, amikor már alaposan berugva osztotta kegyeit Nándinak, és inkasszálta a Nándi nyújtotta gyönyört. A sexpartinak az lett az eredménye , hogy Emerencia nem emlékezett semmire, egészen addig, amig másnap Nándi meglátogatta, és néhány vidámabb részletről emlitést tett. Ekkor Emerencia egy kicsit szégyenlősen elpirult, de ebbe a pirulásban az is benne volt , hogy szivesen folytatná az aktust, akár azonnal is..
             Később aztán amikor kitisztúlt az agya, és már nem birt semmi befolyással a gondolkodására, elhatározta, hogy mellőzni fogja az alkoholt, mert érezte, hogy amikor alkoholos állapotba szeretkezik, akkor nem ura a helyzetnek, és egyáltalán nincs tudatába annak , hogy mit cselekszik. Sőt azt is észrevette, hogy nem élvezi úgy a férfi érintését mint amikor azt józanon, teljes odaadással teszi. Mert a természete olyan volt , hogy hamar belevágott valamibe, de úgyanolyan hamar ki is tudott mászni a gödörből.
            Az igazgató, felesége távozása után szomorúan tapasztalta meg, hogy teljesen egyedül maradt,és bármennyire is kivánta nőt, új kalandra nem akart vállalkozni, hanem inkább arra gondolt, hogy szétnéz régebbi barátnői között, és megprobálja valamelyik régebbi szerelmi kapcsolatát , újramelegiteni. Sok úgyan nem volt, de azért akadt egy-kettő, akire a mai napig szívesen gondolt vissza, és szivesen emlékezett  régebbi együttlétükre. Először is kizárta azokat ,akik az idők folyamán férjhezmentek, mert már nem akart semmi bonyodalmat maga körül, mert még azt sem tudta megemészteni , hogy  az kis csitri --Emerencia , milyen csunyán elbánt vele, hiszen szinte az orra előtt csalta meg, azzal a kétbalkezes párttitkárral. Na, mindenkit, de azt a csajt nem akarom még egyszer az ágyamba látni, bár igaz ami igaz, amit az tudott, azt nem sokan tudják utána csinálni. Így elmélkedett az igazgató, amikor az jutott eszébe, hogy Emerencia az biztos nem, de hát az édesanyja Emilia az egyáltalán nem eldobnivaló ,vele talán még érdemes lenne foglalkozni, természetesen csak akkor ha ő is akarja, mert való igaz, hogy elég csunyán hagyta faképnél , és pontosan a lányával csalta meg, de attól eltekintve mindig jól érezték magukat együtt és korántsem volt olyan igényes  mint a lánya.
           De egyelőre nem volt annyira sürgős neki a dolog, mert  a felesége jelenléte egy időre többé -kevésbé kielégitette. Különben is vártak egy német delegációt, akik itt fognak tartózkodni néhány napig , ami minden idejét lefogja kötni, mert azokkal foglalkozni kell, protokoll  ebéd, protokoll vacsora , esetleg protokoll nő!
 Hát persze, volt arra már példa nem is egy , igaz volt visszautasitás is, mert hát nem minden férfi egyforma , és persze nő se. Bár, amikor ő volt külföldön , neki egy olyan nőt hoztak , hogy aki visszatud utasitani egy olyan nőt az, az nem is férfi. Ő sem tudta megtenni. Nagyon jó, szép volt az a nő! De azért Emerenciánál nem volt sem szebb, sem jobb.
           Hogy erre nem is gondoltam eddig --morfondirozott az  igazgató - pedig ez az Emerencia még erre is felhasználható lenne , akár bosszúból közprédára bocsájtani, a delegáció számára, akár a "segitségét" igénybe venni a szerződések aláirásánál. Az igazgató nem tudta, hogy ez Emerenciának, édes bosszú lenne.