Két koporsó 48.

           Keresztény emberhez nem illő örömmel vettük tudomásul, hogy a diktátort és feleségét néhány jól irányitott lövéssel -- nem túl nagy távolságról-- leteritették. Igen leteritették, mint a nagy vadat, mert nagyvadak voltak ők és emberre, civilizációra, kulturára ártalmasak. A kivégzést egy rögtönitélő biróság hozta meg, ami a mai napig vita tárgyát képezi, hogy jogos volt-e vagy jogtalan. Szerény véleményem szerint, minden jogot félretéve,amenyiben az ellene felhozott, és létező vádak közül egy is igaz ,már azért is halál büntetés jár. A tárgyalás menete , minden valószinűség szerint egy forgatókönyv szerint folytatódott le aminek a kimenetele, senki előtt egy pillanatra sem volt kétséges.

          A nem túl tágas helyiségben csak a vádlottak a vádló, a védő, néhány katonatiszt és az őrség tartózkodott, utóbbiak állig felfegyverkezve. A vádbeszéd elhangzása után néhány  kérdést  tettek fel a diktátornak --amibe neje minduntalan belekotyogot és azt mondta , ne monddj nekik semmit. A diktátor nem akarta tudomásul venni , hogy ő már nem elnöke az országnak hanem azt hangoztatta , hogy ő kizárólag a nagynemzetgyülésnek tartozik elszámolással. Ezt a mondatát legalább tizszer  elismételte a kérdések áradata alkalmával. Szemére vetettek minden aljas cselekedetét, amiről ő azt állitotta , hogy azok igenis, egytől egyig a nép jólétének fokozása céljából lettek foganatositva.

         A meghallgatás teljesen meddőnek bizonyult, mert nem ismert el semmit , az általa elkövetett bünökből. A védő sem próbálta menteni a menthetetlent , csak ahhoz ragaszkodott , hogy az itéletet ne a harag, a bosszúvágy befolyásolja , hanem csak kizárólag az ellene felhozott vádak valóságának az arányos megbüntetése.

         A televizió, a sajtó ,neve elé a szabad szót bigyesztette ezzel fejezve ki hogy elődjét nem tekinti jogelődjének , hanem egy teljesen új tiszta lappal próbákoznak beférkőzni az emberek tudatában, amiben az őszinteség a pontosság és az igazság lesz a vezérmotivum. Talán volt aki elhitte , de ezt a kijelentésüket a lehető leggyorsabban megcáfolták tetteikkel. Mert új szelek, új érdekek, kerültek előtérben.

         A forrongás napjaiban állandó jelleggel idegen arab terroristákra hivatkoztak -- azokat  vádolták a szeku által elkövetet gaztettek elkövetésével , s csak napok multán vette észre valaki , hogy már győzött a forradalom, de az új hatalom egyetlen egy ici-pici kis terroristát nem tudott elkapni ,megfogni , hogy legalább megmutassák a népnek: igy néz ki egy idegen terrorista! Mert a szegény nép még életében nem látott külföldi terroristát. Belföldit annál többet.

          Most néhány idézet következik emlékeztetőül:"Horn Gyula kérésükre  fogadta, Algéria,Irak,és Palesztinai Felszabaditási Szervezet budapesti misszióinak képviselőit, akik a budapesti Arab Nagykövetek Tanácsa nevében  kijelentették, hogy tudomásuk szerint arabok nem harcolnak  Romániában,  a népi forradalmi erők ellen.Egyidejüleg kifejezték, hogy az arab népek  a jövőben is ápolni fogják  a baráti viszonyt Románia népeivel".

          " A magyar néphadsereg sebesültszállitó vonatot állit össze ,amellyel  magyarországi kórházakban , jutatthatják a romániai sérülteket. A vonat négyszáz beteget képes befogadni, szakszemélyzetét  a Központi Katonai Kórház adja.A szerelvényen  menet közben képesek  magasszinvonalú sebészeti,  belgyógyászati,traumatológiai  ellátást biztositani. A vonat december huszonnyolcadikán  csütörtökön  lesz indulásra kész."

            Németh Miklós miniszterelnök táviratában hangoztatja : "Kivánom önnek, és Románia népeinek, hogy mielőbb számolják fel  az ellenálló terrorista csoportokat , és teremtsék meg a feltételeket  a harcok okozta  sebek begyógyitásához ,országuk  békés  épitőmunkájának megkezdéséhez. Biztositom önt  arról ,hogy a Magyar Köztársaság kormánya, a magyar nép  jószomszédként, igaz barátként  minden lehetséges segitséget kész megadni  a harcok okozta károk  helyreállitásához.Hisszük, hogy országukban végbement  fordulat történelmi  lehetőséget teremtett  a magyar-román  kapcsolatok rendezéséhez , új alapokon  történő épitéséhez. Nagyszerű harcukban , amelyet a magyar néppel együtt, az egész  haladó világ csodálattal és cselekvő szolidaritással  követ , kivánom  Önnek és az Ön személyén keresztül az új román vezetésnek  a győzelem  megszilárditását , és sikereket kivánok  az új, szabad  demokratikus Románia  felépitésében!"

            Ezen idézeteket azért vettem át mert nagyon jól ismerem az emberek azon tulajdonságát--különös tekintettel  a politikusokra-- hogy hajlamosak a dolgokat , azok elmúlásával azonnal  elfelejteni.Márpedig ezeket a dolgokat nem illik elfelejteni.