Két koporsó 41.

            Emerencia, nem sokat teketóriázott, hanem azonnal kiteritette kártyáit a párttitkárnak a szerelmi összeborulásukat illetöen. Elmondta , hogy a párttitkár elvtárs hetente úgy is résztvesz egy két gyülésen , és igazán senki sem venné észre, ha egy gyűléssel több lenne egy héten, persze ez a gyűlés egészen zártkörű lenne, mert csak ők ketten vennének részt rajta. A helyszinre is volt tippje , nem is egy hanem kettő. Igaz, ehhez nem kellett túl nagy fantázia, mert Emerencia, vagy a saját ,vagy a párttikár elvtárs irodáját képzelte el, a délutáni órákban. Azért szive szerint inkább ragaszkodott a párttitkár irodájához , mert ott volt egy kis kanapé, ami úgyan nem volt túl kényelmes, viszont az ö irodájához képest sokkal jobbnak tünt , mivel az olyan kicsi volt,hogy kinyújtózni sem tudott volna rendesen a párttitkár elvtárs , aki nem tudni  milyen okból kifolyólag -- talán a sok pártiskola miatt --egészen közel volt a két méteres magassághoz. Ez külön jó pont volt Emerenciánál , mert őt vonzották a szélsőségek.

           Bár az utóbbi időben egy kicsit el volt kényeztetve, mert amikor az igazgató felesége nem látogatta a férjét, akkor bizony alaposan kipróbálták az igazgató francia ágyának a rugózatát, bár ebben az volt a kényelmetlen , hogy sötétedés útán kellett érkezzen, és még a napfelkelte előtt kellett távozzon. De nem volt mit tenni -- valamit valamiért. 

           Ezt viszont nem tehette meg a párttitkárral, mert annak felesége és két nagyocska gyermeke volt. De Emerenciát hajtotta vére, és egyáltalán nem számitott neki , hogy az igazgatóval románul , mig a párttitkárral magyarul etyepetyézik, bár úgy hiszem ezen téren nincsenek nacinalista  nézeteltérések.Innen is látszik , hogy a szerelem, a szex az mentes minden nacionalista megnyilvánulástól.

           A következő nap délutánjára beszélték meg az együttlétet a párttitkár irodájába, ami annyit jelentett, hogy az egyik ajtón kikellett jönni a másikon viszont be. Nem is ez okozott gondot hanem az , hogy honnan lehet megtudni , hogy a hosszú folyosón, a húsz ajtó mögül mindenki eltávozott -e, vagy valaki pont arra vár , hogy munkaidő után bemenjen  valamit jelenteni , vagy egyszerüen csak nyalni  párttitkárhoz.Ezen agyaltak egy kicsit, de nem sokat , mert a párttitkár erős izgalmi állapotba került amiko rEmerencia megjelent a szine előtt kibontott hajözönnel , és mélyre nyitott dekoltázzsal. Egyből olyan határozott lett mint soha életében:  Bezárjuk az ajtót és kivesszük a kulcsot a zárból ,  ettől mindenki tudni fogja , hogy már rég hazamentem.

           És azonnal kattant a zár, és csattant a csók és recsegett a kanapé ahogy ledobták magukat egyszerre a szájukkal egymásba kapaszkodva.Olyan szaporán vetköztette le Emerencia párttitkárt, hogy az megemlitette, legutóbb katonakorába vetkőzött ilyen szaporán, igaz akkor parancsszóra, és sajátkezüleg.Ezek voltak az utólsó szavai mert Emerencia úgy rátelepedett , hogy teljesen elfeledkezett, hogy most egy új szisztémába avatja be Emerencia, amit a feleségével még sohasem csinált. Emerencia teljesen átvette az irányitást és úgy játszott a férfi testével és testén , mint Paganini a hegedűjén.Emerencia nyalogatni kezdte  a férfi mellétt,  majd egy kicsit megvadulva harapdálni kezdte azt. Megkellett mutassa azt a közel húsz év korkülönbséget a férfinak , amivel a sok kommunista brosura tanulmányozása közben lemaradt a szexuális  élete fejlesztésébe. És ez sikerült neki mert a párttitkár már szinte csak külső szemlélője volt  az  eseményeknek mert Emerencia mesteri tudása, fiatalos felbúzdulása szárnyaira kapta, és repitette szinte az önkivűletig.A párttitkár már szinte várta , hogy véget érjen a násztánc, de Emerencia gondoskodott arról , hogy neki is teljessé váljon az élvezet, a gyönyör , és csak akkor lazitott, lassan, szoritó  ölelő karjain, amikor a párttitkár már minden izében lankadni kezdett.

           De akkor már késő volt mert, Mariska néni a takaritónő biztos kézzel forditotta el a kulcsot az  irodaajtó zárjába, és belépett. Bennt egy megsemmisült párttitkárt, és egy viruló lányt talált--hiányos öltözetben . Mariska néni szabad munkaidős volt, ő takarithatott reggel ötkor vagy délután ötkor, a lényeg az volt hogy reggel hatkor ragyogjon minden az irodákban.Ki is akart fordulni de megállitották.

           A párttitkár szólalt meg először, miközben a szanaszét dobált ruháját keresgélte: Mariska drága, szépen kérem , hogy erről senkinek semmit!-- és én majd gondoskodok magáról, hogy emelkedjen a fizetése.