A távolban az újév hangjai szóltak. A könnyed mulatság és a mámorító jókedv tüzelt az utcasarkokon, amiket szinte nem is hallottam a hajnali órákban. Kabátzsebemből kivettem a cigimet, de nincs hozzá tüzem. Szerencsére egyszer csak megjelent a hajnali sötétségben egy vörös hajú nő, piros kabátot viselt és fekete csizmát. Ahogyan egyre inkább közeledett felém, úgy vettem észre, hogy velem egykorú lehet, talán pár évvel fiatalabb.
−Nincs véletlen tüzed?− kérdeztem, miközben egyre inkább rágyújtanék.
Az ismeretlen hölgy kecses járása megszűnt a hóban, talán még az égi áldás is lelassult.
−Van−Végigmért, majd elindult felém.
Kivette a táskájából a kövekkel díszített, vörös öngyújtóját.
−Kösz− Mélyet szívtam a cigibe. Láttam, hogy az ismeretlen lány elcsodálkozva nézte a kezemben lévő piros Marlboros dobozt. −Kérsz egy szálat?
−Igen. − Miután rágyújtott, leült a padra, szemügyre vette a mellettem lévő műanyag palackos boromat.
A halvány villanyfényben tökéletesen láthatóvá vált a megdöbbenése. Minden bizonnyal a cinikus mosolyomat ő is láthatta. Kinyitottam a palack kupakját és meghúztam az italt.
−Soha nem szívtam még puha dobozos, piros Marlborot.
−Sokan vannak így vele –mondtam, miközben a kezemben lévő cigit néztem.− Van egy haverom,aki kéz alatt szerzi, de ez nem holmi csempészett szar. Ez, kérlek szépen a bálványozott nyugatból egy valódi, kemény szívás.  A haveromat, akit csak úgy ismerek, Doki, mindenhez ért, eredetileg állatorvos, aki soha nem dolgozott a szakmájában, és utálja az állatokat, ezért mindig ügyeskedett valamit… De egy valamire mindig adott, az pedig a cigi. 
– A cigire?
–Bizony. A vadbarom semmit se hajlandó elszívni, csak igazi amerikai cigit, de ezt komolyan mondom, igazi amerikait. Először azt hittem, csak viccel, de később rájöttem, hogy teljesen így van. Nem szív el semmit,csak frankón amerikait. 
−És ha nincs?
−Akkor nem gyújt rá.
−Ne már, ezt nem hiszem el!
−Pedig így van–A lányra néztem. − De különben is, Hollandiában amúgy is mindent lehet kapni.
−Ez igaz, még füvet is legálisan kaphatsz.
−Azt mondja,kurva jó hely. Bár engem soha nem vonzott.
−Nem vagy vele egyedül. −Még egy utolsót beleszívott a cigibe, és eldobta a hinták irányába. – Bár ennél a szar Pestnél rosszabb hely nincs.
−Egy újabb dolog, amiben egyetértünk−Ismét a boromba kortyoltam.
−Házi bor? –A lány elfintorodik.
−Igen –mondtam, majd felé nyújtottam az üveget.
−Kösz, de nem iszok alkoholt.
−Szilveszter hajnalán, egy játszótéren ülsz egy vadidegennel, és azt mondod, hogy nem iszol alkoholt?
− Olyan hihetetlen? − Megvillantak barna szemei.
− Hát,bazdmeg, nem hittem volna, hogy ekkora pancsernek nézek ki –nevettem fel hangosan.
−Pedig… tényleg nem iszok alkoholt–mondta, miközben a nevetését tartotta vissza.
– Ugyan már, ez nagyon rossz duma!
−Igaz−Egy pillanatra szélesen elmosolyodott, de a jókedvet hamar elnyelték a távoli durranások.
−Pedig ez a bor rohadt jó. Nem holmi házi lötty, amit a kedves nagypapi részegen kotyvaszt.
−Elhiszem.
−Dehogy is hiszed el – hangomból kiérződött, hogy józan voltam.
−Megint igazad van.
−Tudom. 
Eszembe jutott egy jó kép, és mellé egy történet az agyamba, és természetesen mindegyikhez párosul egy-egy történet. 
−Látod ezt a feliratot? – Mutattam az üveg címkéjére. A lány bólint,ott hogy igen.− Ez egy román ásványvizes palack. Pár hónappal ezelőtt négy ilyen palackom volt, az összes tele volt fehér borral. A bort egy rendőr csinálta,akit Vasszusznak hívtak. Vasszusz minden évben remek bort csinált, nagyon értett hozzá. Törte a magyart, egy csomó mindent nem tudott magyarul, de ennek ellenére tudtam vele nagy nehezen beszélni. Mondhatni összehaverkodtunk, közös a témánk a foci volt. Ebből látszik, hogy igaz a mondás, hogy a labdarúgás nyelvét mindenki érti a világon. Szóval a Vasszusz borát vedeltem nagyon sokáig, az elején isteni volt, utána szinte teljesen rászoktam. Majd a legvégén a csodálatos íz eltűnt. Persze jó volt, de egy augusztusi napon sétáltam az utcán, és egyszer csak körbenéztem és tudod mit mondtam?
−Nem – a lány most teljesen komolyan figyelt.
−Hogy a lónak a faszát!
–Lónak a faszát?
–Igen, mi a lófaszért legyek Romániában?
–Mondjuk elég furcsa, ha valaki Pestről lelép oda.
– Én is így voltam vele, és talán ezért fogtam magam, összecsomagoltam kb. félóra alatt és visszajöttem. Mikor elindultam,Vasszusz épp utánam jött szolgálatban. Már a város egyetlen benzinkútján tankoltam, mikor megláttam, hogy egyenruhájában szalad a kocsimhoz a négy palackborral. Érdekes, mivel ő volt az egyetlen, aki elköszönt tőlem, pedig még valaki aki…−Kinyitottam a palackot. −Ez az utolsó üveg a borból. Sokáig egyikhez se nyúltam, de december elején egy este fogtam magam, és kibontottam.
Lány semmit se szólt, csak hallgatta a sötétségből áradó durranásokat.
−Szerény véleményem szerint érdemes lenne megkóstolnod.
Átadtam a bort a lánynak, aki meghúzta az üveget.
−Ez tényleg jó. – Még egyszer beleivott hosszan.
−Tudom.−Hosszú idő után ismét mosolyogtam.  – Amúgy, honnan jössz?
Válasz helyett a homokozó irányába nézett, amin vékony hótakaró nyugodott.
−Melóból.
− lyenkor? 
−Escort lány vagyok. − válaszolt keserűen.
−Vagyis kurva?
−Nem,escort lány…az nem kurva.
−Dehogynem, csak annyi a különbség, hogy az escort lány gazdag faszikkal bújik ágyba, a kurva meg mindenkivel.
−Van benne valami…bár én eddig csak háromszor és egy félszer csináltam.−válaszolt némi megvetéssel. −Igazából elegem van az egész szarságból. Egy normális barátom nem volt életemben, és gazdag majmokkal dugok pár szár euróért. És ehhez még jó kedvet is kell vágnom.
−Boldog újévet, ugye?
−Ahogy mondod.
−Mint az Arsenal –jegyeztem meg.
−Parancsolsz?
−Olyan a Szilveszter, mint az Arsenal, a focicsapat. Minden évben azt mondják, jövőre nyernek valamit, de már évek óta nem nyertek semmit… majd jövőre.
−Ez tényleg így van, tavaly én is azt hittem, majd milyen jó lesz, de már januárban rájöttem, hogy csak szarabb lett. És tudod, ma hányszor kellett azt mondanom, boldog újévet?
−Nem. Hányszor?
−Nagyon sokszor.
−Ez aztán a szopás.
−Nekem mondod? –Meghúzta a bort. – Tudod, mióta ezek a szar „perverz” könyvek megjelentek, mint a Szürke ötven árnyalata és társai,azóta még szarabb és szánalmasabb lett a világ. Mindenki gerjed erre a szar rózsaszín izére, és nyakkendővel akar kikötözni. És a legrosszabb, hogy minden férfi azt hiszi, ez jó a nőnek. Mi van, ha a nő domináns akar lenni? Erre senki nem gondol?
−Hidd el,van, aki gondol erre is… de ebbe inkább ne menjünk most bele.
A telefonomra néztem,és az idő egyre inkább közeledett a világosodáshoz. Az ismeretlen lánnyal rágyújtottunk egy-egy szál cigire.
−És te mit csinálsz egyedül szilveszter hajnalán, egy játszótéren?
−Gondolkozok−válaszoltam komolyan.
−Tényleg?
−Ha te is otthon ülnél és néznéd a szilveszteri műsorokat, akkor minden bizonnyal te is átgondolnád az életedet.
−Szarabb, mint az escortozás? − Hangjából semmit érzelmet nem lehetett hallani.
−Sokkal szarrabb.
Az utolsó korty bort ittam meg. Kezemben maradt az üres palack, felálltam, az üveget pedig a padra tettem.
−Kezd hideg lenni – jegyezte meg a lány. 
A piros kabátos nő gondterheltnek tűnik. Vajon csak az a baja, hogy férfiakkal szexelt pénzért majdnem négyszer? Vagy valami más titkolnivalója is van? Vonzó. De vonzódásom gyorsan átalakult, mikor megláttam a csizmáján a vérfoltokat. Nem zavarodtam meg a vér látványától. Nincs olyan dolog, ami engem megtudna zavarni, kivéve a szilveszteri kabaré.
−Ettél már sukiyakit?
−Nem, még soha.−Ismét csak elcsodálkozott kérdésemen.
−Egy japánból származó téli étel, amiben van minden, még nyers tojás is. De a legfontosabb dolog a cukor. Nagyon nem mindegy, hogy mennyire lesz édes. Mert ha keveset teszel bele, akkor nem lesz jó, ha pedig sokat, akkor olyan lesz, mint egy kibaszott nyalóka. De ha pont eltalálod, akkor pont olyan édes lesz, mint…
−Mint a bosszú.
−Pontosan, mint egy falat bosszú.

VÉGE